Szerintetek milyen gyerekkora lesz annak a magzatnak akit nem akarnak de mégis megszületik?

én egy ilyen gyerek vagyok.

százezerszer hallottam hogy "megbántam hogy megszültelek."

sokszor az anya fel tud nőni a helyzethez és képes jó anyaként szépen felnevelni a gyerekét.

nekem pechem volt.

Egyik barátnőm amikor terhes lett, az apán kívül mindenki előtt titkolták a terhességet, mert nem szerették volna megtartani. Örökbe adták volna, úgy volt, hogy a szülés után rögtön elviszik a csecsemőt, ám a doki mégis a kezébe adta. Soha többet nem tudta elengedni a kislányát. Bár az apával már nem élnek együtt, ugyanúgy nevelik, szeretik, ellátják a kislányt (aki már kiskamasz), mindkettejük szeme fénye.

Ez egyébként emberfüggő, látod, mindkét esetre van példa, nem lehet általánosítani.

a második gyerekünk fogigátló mellett csúszott be. a férjem semmiképp nem akarta megtartani, én meg de.

majdnem elváltunk, hajszál híján ráment a kapcsolatunk, nagyon kemény időszak volt ez nekem lelkileg. A gyereket sokáig teljesen elutasította, pl 4 hónapos volt, amikor először nem muszájból fogta meg, hanem mert ő akarta megölelgetni. :(

évekbe telt újra felépíteni valami újra igazán működőképeset közöttünk, de a gyerekkel kapcsolatban sokkal jobb volt a helyzet, egy éves kora körülre már imádta, most lesz 5 éves és nagyon mély, intenzív kapocs van köztük.

megérte harcolnom ezért és szerintem a fiunk nem szenvedett hátrányt amiatt ,hogy az apja nem az első perctől imádta.

tisztában vagyok vele, hogy a miénk jól sült el és nem is kifejezetten a kérdésben szereplő viszonyra hoztam példát (anya-gyerek helyett apa-gyerek), de szerintem ez azért mégicsak egy példa arra, hogy a kezdeti elutasítás ellenére kialakulhat jó viszony is, az idő változtathat a felnőtt érzelmein.

RB.

Megkönnyeztem a történeted.

Ettől rettegtem én is.

Az életem pokoli volt, mikor teherbeestem a második lányommal. A házasságunk romokban, az az ember akiben megbíztam, megpróbált lefeküdni velem. Nem hagytam magam. Erre zaklatni, zsarolni kezdett. Hetekig folytatta. Depressziós voltam, pánikrohamaim lettek.

Egy nappal le csúsztam az abról.

Ráadásul veszélyeztetett terheslettem eevészavaraim voltak, csont és bőr lettem.

Azt terveztem hogy otthagyom a babát. De nem ment. Most három hónapos és ölnék érte.

8-as,te vagy a kérdező ? Jó sziv lakik benned. Különben mindegy. Nehéz nőként,Anyaként élni,de felemelő ! Szeresd az.ártatlan. életet ! Azt nézd,ami ! Egy hús,és lélek belőled ! Egy magatehetetlen,kiszolgáltatott kis emberke !

A tiéd. Rád bizta az ég.

Sok boldogságot 'nektek' ! Rb