Van olyan, aki megbánta, hogy megtartotta a babát és nem ment el abortuszra?

Unokatesóm. Fiatalon, 21 évesen lett terhes. Sokat filozott rajta, hogy mi legyen, a párja nem akarta, de ő valamilyen érthetetlen felindulásból úgy gondolta jó ötlet lesz egyetem alatt, a semmire megtartani, mert hát a szülei segítenek és hátha a srác is meggondolja magát. Hát nem így lett, a srác egyből lelépett, ő meg ott maradt egyedül teljesen kiszolgáltatva a szüleinek, akik amúgy nem gondolták, hogy majd konkrétan nekik kell felnevelni a gyereket.

Hát azóta már ezerszer megbánta, hogy nem ment abortuszra.

Több barátnőmnek is volt abortusza, soha egyik sem bánta meg, sőt. Mai napig jó döntésnek tartják.

Ellenben van egy két olyan ember a közvetlen közelemben, aki azt mondja bár másképp gondolkodott volna anno, mert ha tehetné tuti nem szülne.

Csatlakozom a hatoshoz.

Én is pont ezt hallom, hogy persze szeretjük, imádjuk a gyerekeinket, na de ha elölről kezdhetnénk....

Abortuszt viszont még egy barátnőm se bánt meg.

Egyáltalán nem bántam meg, pedig 18 voltam. Apukaval , aki ma mar a ferjem es azóta mar 3 gyermekem apukája , mindketten dolgoztunk es mire született a pici, külön éltünk, önellátóak voltunk.

Ha ujra kezdhetnem, akkor is ugyanígy csinálnám.

Hallottam már olyanról családon belül, aki nyíltan bevallotta, hogy nem tudta mire vállalkozik, mikor gyereket szült és hogy mai fejjel biztos nem szülne.

A fodraszomnak 2 pokolian rossz gyereke van, mikor nála vagyok, tuti valamiért mindig átjön az egyik hisztizve (otthon dolgozik). Olyankor rámnéz és mindig csak ennyit mond: figyelj, én nagyon szeretlek téged, szóval higgy nekem: NE SZÜLJ!! 😅 Ezen mindig nevetek, szegényt tök sajnálom.

Amúgy nekem abortuszom már volt és nem bántam meg (főleg mikor pl találkozom a fodrászom bömbölő fiaival), ma se döntenék másképp.