Nemi erőszakból keletkező terhesség esetén mindenképp el kell vetetni a babát?

Az emberi élet tiszteletben van tartva. Annak a nőnek is tisztelni kellene az életét, akit megerőszakoltak.

Még ha erőszak nem is történik, akkor sem inkubátor senki.

Az emberi élet tisztelete ott kezdődik, hogy nem tesszük tönkre mások lelki világát azzal, hogy gyilkosnak nevezzük, holott ő maga egy bűncselekmény áldozata.

Ha jól emlékszem volt valami olyasmi kijelentés is, hogy az vesse rá az első követ ki bűntelen közületek.

Ennek ellenére sziklákat hajigálsz.

Kàr, hogy a válaszadók megint elvi vitát generálnak egy egyszerű kérdésből.

Nem kell

És biztos vagyok benne, hogy többen megszülték ( aztán vagy megtartották, vagy örökbeadták)

Egy ilyen not "ismerek" hallomasbol,

A nagymamam szoszedja volt, most lenne kb90eves a neni, nagymamam azt meselte egy orosz katona megeroszakolta ezt a holgyet, teherbe is esett szegeny, a megszuletett kislanyt tisztesseggel felnevelte, az egesz falu tudta, hogyan fogant a baba, de abban az idoben es korulmenyek kozt, lehet nem is volt lehetoseg az abortuszra.

Minden tiszteletem eze a noe, en nem lettem volna ra kepes, ez az egyetlen eset az, amikor abortuszra mennek, de biztosan nem lenne igy sem konnyu.

A valasz pedig, h nincs olyan h meg kell szulni, vagy el kell vetetni a babat, egy no ma Magyarorszagon rendelkezhett sajat mehe felett!

Beszélgettem egyszer egy bácsival a buszon, távolsági járat volt, egyetemista koromban, a bácsi pedig mellém ült, és megkérdezte, zavar-e ha beszélget velem? Nemet mondtam, mivel szeretem az időseket, és tudom, nincs senkijük általában. Egy kedves öregúr volt, aki elmesélte, hogy az ismeretlen katona az édesapja, mivel 1945 év elején megerőszakolták az Édesanyját, többen is. Még az sem biztos, melyik katona volt hát. Ennek ellenére a nő megszülte, és soha nem éreztette vele, hogy milyen szörnyű körülmények vezettek a születéséhez, becsületben, bár szegénységben, de szeretetben nevelte férfivá a kisfiút, mindent megadott neki, ami szűkös anyagi körülményeik közt lehetséges volt.

Mérnök lett a bácsi, Édesanyja támogatta a tanulásban. Mikor az anyja magatehetetlen lett, a fiú egyedül ápolta, mivel sajnos soha nem nősült meg. Ő ült mellette, amikor az anyja örökre elaludt, és még utóljára mondta neki: Kisfiam.

Annak ellenére, hogy ez egy szép történet, én tudom, hogy nem lennék képes arra, amit a fiú anyja tett, és nem szülnék meg egy később akármilyen rendes, tisztességes embert, ha ilyen kegyetlen módon foganna.

Figyelj semmi sem kötelező, aki akarja megtartja aki nem az nem és egyiket sem lehet elitélni a döntéséért

Mindenki a saját életéért tartozik felelösséggel, szóval egy ilyen döntést mindenkinek magának kell meghoznia

Valamelyik agyoniskolázott amelyik lepontozta a válaszom miszerint volt abortusz

magyar közgondolkodásban a legmélyebb nyomot a magyar nők megbecstelenítése hagyta. Mivel hivatalosan erről a kérdésről beszélni sem a maga idejében, sem utána évtizedekig nem lehetett, pontos számadatok nem állnak rendelkezésünkre a megerőszakolt nők számával kapcsolatban. Pető Andrea történésznek a Rubicon februári számában megjelent cikke szerint a becslések 50 ezer és 800 ezer eset között szóródnak. A számokat a nemibeteg-gondozók, a tisztiorvosok, a terhesség-megszakítások adataira és a jobban dokumentált német és osztrák esetek párhuzamaira építik.

Én elhittem a nagymamámnak is, de remélem ti elhiszitek a történészeknek...