35+ nők, akik szintén küzdenek a teherbeeséssel? írjatok tapasztalatokat, bátorítást! Köszi

Én 43 éves vagyok, az enyém sikertörténet.

Bő 2 évehatároztuk el a második férjemmel, hogy közös babát szeretnénk. Azt hittem, minden olyan lesz, mint az eddigi három gyerekem esetében, kigondolom, és jön a baba. Az első ciklusban azt hittem, már össze is jön. Negatív lett a teszt, utána egészen másfél évig.

Az hozzátartozik, hogy semmilyen orvosi beavatkozást nem szerettünk volna. Van mindkettőnknek gyereke. Biztos voltam abban, hogy ha elkezdenénk a vizsgálatokat, biztosan találnának valami apró eltérést, arra jönne a terápia, hormonok, gyógyszerek, azok mellékhatásaira újabb gyógyszerek, stb. Lehet, hogy ez butaság, de nem akartam megerőszakolni a természetet.

Masfél év után pozitív lett a teszt, nagy volt az öröm, ami sajnos hatalmas bánatba fordult, 8 hetesen elvetéltem.

Úgy éreztem, nem adhatjuk fel, akkor éreztük meg igazán, hogy mennyire szeretnénk ezt a babát. Elkezdtem tudatosabb lenni, figyeltem a peteérést, ittam a palástfű teát. A vetélést követő harmadik hónapban várandós lettem, most vagyok 36 hetes, hamarosan meglátom a kisfiamat.

A terhességet végig izgultam, de ez egy másik történet.

A lényeg, hogy soha ne add fel, és igenis sikerülhet! Lehet, hogy hosszú az út, lehet, hogy neked szükséges az orvosi segítség, de van még bőven időd, és sikerülni fog!

Nekem 37 évesen volt egy vetélésem 8 hetesen, legközelebb 40 évesen mertem belevágni. Elsőre sikerült természetes úton.

A kor csak egy szám. Én hiszem, hogy nem ezen múlik. Ha régóta próbálkoztok, természetesen nem árt kivizsgáltatni, hogy minden oké-e, de 35 felett is jó eséllyel lehet egészséges babát szülni. Érdemes beruházni egy Prenatestre, hogy egészséges-e a baba (én aminiocentézist semmiképp nem akartam a vetélési kockázat miatt), és érdemes többet pihenni, mint ha 20 éves lennél, de nagyjából ez minden. Illetve az orvosom szerint ennyi idősen nagyobb az esély a császárra, de nem kizárt a normál szülés sem.

39 voltam mikor megfogant a közös baba.... Épp mikor másfél év próbálkozás után elkezdtük a Kivizsgálást.

Sajnos nem fejlődött rendesen... Missed ab lett a vége.

Aztán 6 hó kellett h újra össze jöjjön... Az az időszak pokoli volt.... Teljes csüggedés... tán csak az ösztön vezérelt.

Én megcáfolom a rágörcsölés miatti sikertelenséget! Abban a hónapban nem akartam a véletlenre bízni. És legbelül tudtam h sikerülni fog. Szóval hőmérőzés, ovu teszt és kétnaponta együttlét.

Szóval mindig van remény!

34 hkm

#1 vagyok

Aznap, amikor írtam, voltam orvosnál, és másnapra sürgős császárrá irt ki a baba problémai miatt. Azóta már alakulnak vele a dolgok, már 5 hónapos.

Voltatok valami kivizsgáláson? Vagy továbbra is "csak" próbálkoztok? Drukkolok!