Probléma, ha úgy megyünk az első konzultációra a meddőségi központba, hogy nem csináltattunk meg egyetlen vizsgálatot sem?

A történetem elég kacifántos, megpróbalom osszefoglalni. 14 évesen jött meg először, de nem volt rendszeres. Évente egyszer, jobb esetben kétszer jött meg. Az okára nem jöttek rá, de gyógyszerrel sem tudtak ciklust csinálni. De egy nem védekezéses este véletlenül teherbeestem. Persze megtartottuk, igazi csodának tartottuk a férjemmel, hogy sikerült. A szülés után viszont átestem a ló túloldalára és ha megjött, akkor hónapokig nem múlt el. Először 3 hónapig vereztem, utána volt egy négy hónapos menszeszem és a legutóbbi 9 hónapig tartott. Közöttük pedig hónapokig nem vereztem. Próbáltak mindenféle gyógyszert, vizsgáltak mindenre, volt két küretem is, méhtükrözésem, de nem találtak semmit. Most már 11 hónapja megint nem volt ciklusom. Másfél éve próbálkozunk a kistesóval, de nem jött össze. A nőgyógyászom azt ajánlotta, hogy keressünk fel egy meddőségi centrumot és beszéljünk egy szakértővel, hogy mit tanácsol. Ő nem mer adni semmilyen gyógyszert, nem meri megpróbalni meghozni sem (így nem tudunk ciklus 3-5. és 21. napi vérvételt csinálni), és mivel minden műtét után méhgyulladásom is lett, amíg nem beszélek specialistával, ő a petevezeték átjárhatóságit sem javasolja. Rákszűrésem persze volt, de ennyi. Nem tudjuk, hogy mit csináljunk, mert egyrészt nagyon szeretnénk még két gyereket, másrészt tartunk egy keményebb hormonkezeléstől is (főleg hogy nem tudják, hogy mi a bajom). Szeretnénk átbeszélni a lehetőségeket egy szakértővel, ezért mennénk. De ismerőseim szerint, akik már voltak, azt mondják, hogy nem nézik jó szemmel, ha valaki leletek nélkül megy, és igazából egy sablon kezelést javasolnak, nem törődnek az előélettel. Én tudom, hogyha egy gyerekre igazán vagyok az ember, akkor mindent meg kell tenni, de én ha megint hónapokig verzek, abba beleőrülök. Arról nem is beszélve, hogy itt van a kisfiunk, akire szintén tekintettel kell lenni. A nőgyógyászom viszont nagyon kardoskodott amellett, hogy menjünk el legalább egy beszélgetésre, hátha van valami, amire ő és a másik tucat orvos, akivel konzultált es akit én felkerestem, nem gondolt. Semmi nem kötelező, érvelt, de az esélyt adjuk meg magunknak.

Mennyire futószalag egy ilyen intézet? Tényleg csak sztenderd kezelésekben gondolkodnak? Azt tudom, hogy ők nem azért vannak, hogy kiderítsék az ember baját, hanem megtermékenyíteni az embert, de tényleg nincsenek személyre szabva a kezelések?