Több, mint 2 év próbálkozás. Az eredmény: rengeteg vizsgálat, egy inszemináció, egy missed ab, egy méhen kívüli terhesség, egy kivett petevezető. és hogy boldog legyen az új év kezdete, ma reggel megjött. Valaki, aki hasonló helyzetben van/volt?

Akkor add fel, engedd el.

Én négy év után mondtam, hogy ennyi.

Beiratkoztam két tamfolyamra (utálom a számokat, kihívás volt a tb-bér és a számvitel). Vizsgaidőszakban fel se tűnt, hogy nem jött meg időben...

Tudom, milyen végtelenül nehéz. Tényleg tudom. De meg kell tanulni kicsit nem foglalkozni vele. Pofán tudtam volna verni, mikor nekem ezzel jött valaki, de igaza volt :(

Kedves Kérdező! Borzalmas lehet, és kívánom, hogy 2016 sokkal több sikert hozzon neked és nektek, mint amit 2015!

Ha már kérdezed, nekem ez volt 2015, a másik oldala az érmének:

Vetélés, vizsgálatokon súlyos családi probléma kiderülése, amely érinti pl. anyukám életét is, aki nem hajlandó gyógyszert szedni rá, én pedig örök életemben kezeltetni fogom magam miatta.

Meghalt az imádott nagypapám, megszüntették a státuszomat (államilag, nem miattam) a 2. terhességem felénél, ami azt jelenti, hogy ott kell hagynom a szakmát később, mert ez egy monopólium benne (ezért tanultam az egyetemen 10 évig).

Újabb terhességem alatt elment az egyik embrió, nem látták sokáig a másik szívét dobogni. Aztán, a kombinált teszten durva kockázat jött ki, következett 4 hét para az eredményig, az amniocentézisem után. Mire megnyugodtunk, vérezni kezdtem, de az is elmúlt. Mire ismét megnyugodtunk, kiderült, hogy a lepényem öregszik, így lehet, hogy nem szülhetek ott, ahol akartam és 32 hetesen kell majd új dokit fogadnom.

Én úgy érzem, hogy az életben nem is kell igazságot keresni, mert nincs benne. Úgy érzem, hogy nincs erőm végigcsinálni ezt.

Az anyósom és a férjem nővére halálra kínoznak azzal, hogy gyenge vagyok és a terhesség nem nehéz, és hogy ők utolsó napig dolgoztak. Szerencsére a férjem tökéletesen mellettem van és a szüleim is. Ez tartja bennem a lelket.

Ironikus, mert egy kollégám nem szól hozzám, mióta nagy a pocim, mert nekik évek óta nem sikerül. Azt hallottam vissza, hogy nekem persze tök könnyű lehet. Igazságtalan.

28N

Szia! Mi lassan 5 éve próbálkozunk sikertelenül...

Nekem is borzasztóan alakult a 2015-ös év. De soha nem adjuk fel!!! Új év indult, új reményekkel! Menni kell az útunkon tovább! Ne engedd, hogy felemésszen a kudarc! Nem kell mindig pozitívnak lenni, ha nem sikerült... De tudni kell felkelni a padlóról és menni tovább! Ezt nem lehet másképp, én ebbe már nagyon belejöttem 5 év alatt :(

Mi masfel éve próbálkozunk, tavaly szilveszterkor volt egy vetelesem, nekem akkor így indult a 2015...

Vannak mélypontok (mikor latom az ismerősök babás képeit), de nem szabad feladni!

Új év, új remények !

Kedves Kérdező, áprilisra várom az első babámat, épp mielőtt betölteném a 41. életévemet. 2014-ben két terhességet veszítettem el (10. és 16. héten). Ha úgy vesszük, nem ugyanazok a gondok, de ha a 85 a születési évedet jelenti, akkor van időd. Erre gondolj.

Az elengedést nem tudom, hogy kell, én nem voltam "elengedett", mikor a baba összejött, emiatt van is lelkifurdalásom. Bizarr.

Pozitív történeteket olvass, és azért mással is próbálj foglalkozni, ha nehéz is.

Szurkolás!