Segitséget szeretnék kérni párommal tervezük a 3-ik babát de sajna nem sikerül nőgyogyász azt mondta türelem szerintetek?

Szia! Hasonló helyzetben vagyok, mint te: terveztük a 3. babát, de sajnos néhány hónap múlva vetéléssel végződött a pozitív teszt utáni öröm. Utána persze türelmetlenül vártam a következő pozi tesztre, és az orvosom halálra tudott idegesíteni ezzel a "türelem, ne idegeskedjen, hát már van 2 gyereke" szöveggel. Annál jobban görcsöltem és idegeskedtem rajta :( Persze nem is jött össze sokáig a második pozi teszt. Egyszer volt egy naaagyon fájdalmas menzeszem, ami legjobban a vetéléshez volt hasonló, gyanús lett, így utólag teszteltem egy extra halvány pozit. Az orvos továbbra is kb körberöhögött, hogy mit idegeskedek, hát van már két gyerekem... Legszívesebben leordítottam volna. Ja, meg az a szöveg, hogy szülnek nők 40 éves korukban is. Hát mondom én nem akarok. (Ekkor 36,5 körül voltam, amikor elkezdtünk a 3. babán dolgozni, akkor 35.) Ez az eset után 4 hónappal görcsölt itt-ott, fájdogált a mellem is, rendes pozi teszt. Az orvos az égvilágon semmit nem talált az ultrahanggal. Két nappal később jó fájdalmas menzesz, nyilván vetélés megint, amúgy nem értem azóta sem, hogy hol volt a baba, de volt valahol, mert a vérvétel is azt mutatta, hogy terhes vagyok. No mindegy.

Azután igyekeztem másra összpontosítani, de ez sem vezetett semmi eredményre. A vége hőmérőzés lett, amit sajnos a meglevő két gyerek miatt nem tudtam rendszeresen végezni (felébresztettek előbb, mint keltem volna magam). Mindenesetre fogalmam sincs, hogy mikor lehetett peteérésem, de az tény, hogy valamikor ebben a ciklusban fogant a babám, akivel most 13 hetes vagyok. Így utólag sem világos a hőgörbém, hogy tudom a baba korából, hogy kb mikor foganhatott... Sajnos most az a gond, hogy a tarkóredő mérete az orvos szerint túl nagy, de a korom miatt is különben is kell mennem valami kromoszóma-vizsgálatra. Ha itt találnak valamit, akkor biztosan nem tartom meg a beteg babát, fontosabb a meglévő két gyerekem jóléte, mint az, hogy legyen egy testvérük mindenáron... Mondtam is férjemnek, hogy ha ez a terhesség sem sikerül, nem próbálkozunk tovább. Rettenet ideges vagyok ezért, ez az utolsó reményem :( Már 37,5 éves vagyok, rosszul is viseltem eddig a terhességet, elég volt.

Bocsi, hogy regényt írtam, jól esett kiírni magamból... Ami párhuzamot lehet vonni a te eseted és az enyém között, az az, hogy a te orvosod nem egyedi eset, megértem, hogy falra mászol attól, hogy türelemre int... De ha amúgy elvileg minden rendben, akkor mást nem tehetsz, csak vársz és NAGYON koncentrálsz valami másra, nem a "gyerekcsinálásra". Tudom és átéltem, hogy milyen nehéz ez... Kitartás!

Vilcsianynyukajanak: Köszönöm, szerintem is igazad van, engem is nagyon felhúzott a hülye orvos... Remélem, hogy minden rendben lesz és egészségesen megsszületik majd a babám... Úgyhogy most csak várni lehet a kromszóma-vizsgálat eredményét, de még ha az esetleg rendben is lenne, hidd el, nem leszek rögtön nyugodt... Olvastam olyan történeteket is, hogy attól független, hogy a vizsgálat negatív lett, a baba fogyatékos lett, mert hát az a vizsglat sem szűr ki minden lehetséges betegséget, csak néhányat. Hát reménykedek és imádkozom. Köszönöm a biztató szavakat!

Kérdezőnek: nagyon együtt érzek veled, és a tanácsom továbbra is az, hogy keress valamit, ami azután leköt és arra koncentrálsz, sokaknak így jött össze a baba!