Akik mesterséges úton estetek teherbe, kinek mondtátok el, hogy jártok kezelésre? Mennyire gyakori, hogy valaki ezt a testvére elől titkolja?

Most tudtuk meg egy ismerőstől, hogy sógoromék lombikoznak. Nekünk nem mondták el, férjem totál össze van zuhanva, hogy ezt miért titkolják. Én arra gondoltam, hogy talán amiatt, mert nekem azt mondták, hogy nem eshetek teherbe természetes úton hormonális és fizikai problémák miatt, mégis egy nem védekezéses együttlétből terhes lettem, és ezt tudják ők is, hogy nem tervezett baba, és talán emiatt neheztelnek rán, hogy nekünk ilyen könnyen sikerült. De ezt eddig nem mondták, ahogy azt sem, hogy gond van náluk. Örömmel vállalták a keresztszülőséget, látogatnak minket, ajándékot hoznak a fiunknak, játszanak vele. Nem értjük őket. Mi nem osztanánk az észt, nem okoskodnánk bele, és ha kérnék nem mondanánk senkinek, emellett nem gondoljuk ezt rossz dolognak, szurkolunk nekik, hogy sikerüljön. A családból egyedül az apósom tudja, de ő sem a kezdetektől. Bennetek milyen érzések voltak/vannak ezzel kapcsolatban, akik szintén lombikoztok? Könnyebb, ha nem mondjátok másoknak? Mi csak szeretnénk megérteni őket, mi nem mondjuk azt sem el, hogy megtudtuk. Talán majd egyszer ők elmondják.