36 éves vagyok, most készülünk az első lombikra. Akik átestetek már rajta,hogy viseltétek az altatást, petesejt leszívást, és a visszaültetést? 28 napos ciklus esetén nagyjából mikorra tehető a leszívás napja? Ki mennyit pihent utána?

A ciklusod itt nem lesz irányadó, hanem a növekvő tüszők mérete.

Én sokat pihentem, a 2. után túlstimum lett, alhasi fájásokkal. De sikerült!

Egyébként összességében ez inkább érzelmileg megterhelő. Na, mondjuk a magam szúrása sem volt sétagalopp, de sokáig a vérvételtől is paráztam, így ez nem csoda.

Nekem a leszívás nem altatásban történt (Covid alatt voltunk + csak 3 tüszőt sikerült stimulálni, emiatt), így arról nem tudok nyilatkozni. Maga a leszívás nem különösebben viselt meg, pár óra után hazamehetsz, aznap és másnap feküdtem, de inkább csak túlzott óvatosságból, kis alhasi fájdalom, pecsételő vérzés volt a leszívás napján és talán még 1-2 napig, de semmi vészes, irodai munkát nyugodtan tudtam volna végezni (a Covid miatt amúgy is home officeban voltunk, de a biztonság kedvéért kivettem egy nap szabit, így egész nap pihentem). Engem jobban megviselt az antibiotikum, amit szedni kellett utána, rettentően szétcseszte az emésztésem (nagyon ritkán vagyok olyan beteg, hogy antibio kelljen, talán ezért). A stimulálásra mindenki másképp reagál, van akinek erősebb alhasi fájdalmat, puffadást, görcsöket okozhat, rengeteg folyadékot és rengeteg fehérjét (fehérje szeletet, fehérjével dúsított italt stb., DM-ben pl. lehet ilyesmit kapni) ajánlanak fogyasztani már a leszívás után és a következő napokban is. Legdurvább ha túlstimulálnak, akkor akár kórházi kezelést is igényelhet, illetve azért is problémás, mert akkor valószínűleg fagyasztják az embriókat, nem ültetik vissza rögtön.

Beültetés: nekem a sajátpetesejtes stimuláció nem sikerült, a tüszők üresek voltak, és a korom miatt elengedtük az újabb próbálkozást, de Brno-ban végeztettünk donorpetesejtes lombikot. A beültetés szinte teljesen fájdalommentes, kb. 5-10 perc és kb. annyira kellemetlen mint egy rákszűrés: én egy pár másodperces pici fájdalmat (inkább kellemetlen szúrást/nyomást) éreztem míg behatolt a méhszájon keresztül a szonda, ennyi. Utána nekem semmi panaszom nem volt, sem vérzés, sem görcs, és nem éreztem a beágyazódást sem, pedig figyelgettem magam. Az eredmény itt szuszog a kiságyában. :)

Lombikozás közben nincs ciklus, ne így számolj. Függ attól, hogy short vagy long protokolt csinálnak, nekem short protokol volt, így a 15. napon volt a leszívás, közben 3x kellett mennem UH-ra/vérvételre.

Attól függ milyen protokollt használnak, így a ciklusod max ennyit befolyásol. Utána a tüszők növekedése a kérdés. Nekem mánstruáció második napjától kellett szúrni magam. Kicsit megviseltek a hormonok, de nem volt fájdalmas. Ha jól emlékszem 10 vagy 12 nap múlva volt a leszívás, mert volt 3 tüsző ami lemaradt így azokat is bevárták. A leszíváskor az altatás nem viselt meg. Utána az ébredéskor nagyon rövid ideig voltam kába. Pár óra után haza lehetett menni. Nekem utána erős alhasi fájdalmam volt, de az elmúlt kb 2 nap alatt.

5 napos embriót kaptam vissza és a beültetés kicsit fájdalmasabb volt, mint egy rákszűrés, de általában nem így van. Utána 2 napot pihentem, mert nem voltam olyan jól, de ez nagyon egyéni. Van akinek semmi baja és mintha mi sem történt volna mást meg megvisel.

Mi is a Dunamenti REK-be jártunk, Dr. Szmatona Gáborhoz, az első lombik sikeres volt.

A stimuláció utolsó néhány napján nekem már volt egy kellemetlen érzés a hasamban, puffadtam, de igyekeztem sokat sétálni és fehérjedúsan enni, ahogy javasolták. Nekem rövidített a ciklusomon kicsit, korábban az inszeminációknál a 14. nap környékén volt a tüszőrepesztés, itt viszont a leszívást a 12. napon megcsinálták. A műtét altatásban történt, nagyon kedvesek voltak végig és nagyon biztonságban éreztem magam. Beöltözöl, van egy kellemes váróhelyiség, utána kísérnek be a műtőbe. Az altatásból ébredés után nekem semmi panaszom nem volt, de ha hányingered van, akkor szólj, adnak neked az infúzióba gyógyszert! Illetve fájdalomcsillapítót is, nekem nagyon enyhe görcseim voltak csak ébredésnél, mint amikor készülődik a menstruációm, de azt mondták, fogadjam el, sokkal problémamentesebb úgy a nap. Aznap aludtam és pihentem, másnap már gond nélkül sétálgattam, azt is javasolták, hogy jót tesz. Sok tüsző lett és sok petesejt is, egészen 5 naposig elvitték őket, végül 1-et ültettek vissza, 1-1-2-t pedig lefagyasztottak. A visszaültetés ugyanott zajlott, mint a leszívás, de 5 perc volt minden mászkálással együtt, gyakorlatilag mint egy rákszűrés - a méhszájnál éreztem egy 2-3 másodperces nyomásérzést, de még csak annyira sem volt kellemetlen, hogy összerándulna az ember vagy hasonló, de ez tudom, hogy egyénileg is változik, ki-mennyire érzékeny. Utána megmutatták ultrahangon a visszaültett preembriot, majd én pár napot még itthon pihentem, de inkább csak a stressz elkerülése miatt, nem azért, mert bármi tünetem/panaszom lett volna.

Minden jót kívánok nektek, remélem, sikerrel jártok! :)

Köszönjük :) 32 éves vagyok, 29 éves koromban kezdtünk próbálkozni. Magánorvosnál kimerítettük a stimuláció, cikluskövetés, időzített együttlét lehetőségeit, utána volt három sikertelen inszemináció már a Dunamenti REK-ben.

A lombikkal sokkal magasabbak az esélyek, sok ismerősnek sikerült vele, az változó, hogy hányadik próbálkozásra, mi szerencsések voltunk, ismerősök közül van, akinek a második, van, akinek a negyedik beültetés lett a nyerő.

Ahogy már írták a leszívás napját nem lehet előre megmondani, teljesen elcsúszhat az egész. Én pl pco-s vagyok/voltam, a doki nagyon óvatos volt, nem akart túlstimulálni, az elején több tüszőm is megindult, de aztán csökkentette az injekció adagját, akkor "lemaradtak" a tüszők, a végén visszaemelte, de már mindegy volt, csak 3 petesejtem lett leszívva, amiből csak egy termékenyült meg, de mindegy is mert így is sikeres lett végül a beültetés. 🙂 Na de csak azt akartam ebből kihozni, hogy így nekem viszonylag hosszúra sikerült a stimu, pedig nem voltak hosszú ciklusaim.

Nekem így nem is volt különösebben fájdalmas a leszívás után, kicsit görcsölgettem, de nem volt vészes egyáltalán. Az altatás kifejezetten tetszett

😅 Nem tudtam elképzelni előtte, hogy milyen, de ahogy mások is mondják tényleg egyszer csak teljes képszakadás, és már a szobában tértem magamhoz. A beültetésnél szinte nem is éreztem semmit, volt a lombik előtt 4 inszeminációm is, kb ugyan az. Utána ugye valamennyit még ágyban kellett maradni ott az intézetben, de utána azt mondták, kicsit lazábban, de lehet mindent ugyanúgy csinálni. Bár én irodában dolgozok, de utána 3 napig még nem mentem.