Ti szóltatok a munkahelyen, hogy meddőségi központba jártok?

Kétirányú védelem: felmondási tilalom és mentesülés

A várandóssághoz hasonlóan, a munkavállalót abban az esetben illeti meg védelem a felmondással szemben, ha a munkáltatót tájékoztatta az eljárásban való részvételéről.

Ez tehát azt jelenti, hogy nem köteles előzetesen bejelenteni a kezelés tényét, elegendő akár akkor közölnie, amikor a munkáltató felmondást kíván közölni.

Sőt, a törvény szövege ennél is tovább megy. A 2016. június 18. napjától hatályos 65. § (5) bekezdés szerint a felmondás közlését követő munkavállalói tájékoztatástól számított 15 napon belül a munkáltató a felmondást írásban visszavonhatja.

Ebből arra lehet következtetni, hogy az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésről a munkavállaló legkésőbb a felmondás közlését követő 15. napon tájékoztathatja munkáltatóját annak érdekében, hogy esetében a felmondási tilalom érvényesüljön, és az ennek ellenére közölt felmondást a munkáltató írásban visszavonhassa.

A 15 nap elteltével jogszerűen a munkavállaló nem hivatkozhat e körülmény fennállására a felmondás jogellenességének indokaként.

Megítélésem szerint ennek jelentősége a postai úton közölt felmondás esetén van, amikor a munkavállaló nem tudja azonnal jelezni, hogy felmondási tilalom alatt áll.

A felmondás személyesen történő átadásakor abban az esetben jár el tisztességesen és jóhiszeműen, ha nyomban jelzi ezen körülményt.

Elméletben ugyanakkor az is felmerülhet, hogy a dolgozó nem ismerte azon szabályt, miszerint védelem illeti meg, és már csak a felmondás közlését követően jut tudomására.

További garanciális szabály, hogy a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól (azaz a munkáltató köteles elengedni) a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés tartamára [Mt. 55. § (1) bekezdés b) pont].

Értelemszerűen ezen lehetőséget a munkavállaló akkor tudja igénybe venni, ha tájékoztatja a munkáltatót az eljárásban való részvételéről.

Tehát a reprodukciós eljárásban való részvételt ugyan nem kötelező bejelenteni, de mivel egyes vizsgálatokra rendszerint napközben, munkaidőben kerül sor, hacsak az alkalmazott nem kötetlen munkarendben dolgozik vagy rugalmas a munkaidő-beosztása, nehézkesen tudná megoldani a távolléteket (esetleg szabadság, vagy ha megalapozott, egyéb jogcímen betegszabadság, táppénz jogcímen).

A mentesülés tartamára ugyanakkor a nőnek munkabér nem jár.

A munkáltató tájékoztatása a leendő kismama számára mindig nagy dilemma: vagy azért, mert ezzel egy kevésbé családbarát munkahelyen bogarat ültethet a munkáltató fülébe („nem lehet már sokáig számítani rá, jobb mielőbb szabadulni tőle”), vagy azért, mert az esetleges sikertelenség(ek) tényére, így bánatára a kollégák folyamatos érdeklődése is emlékezteti.

Mondjuk ezzel az a bajom, hogy ilyen alapon a sima, hagyományos, péniszes beültetés idejére miért nem? >:)

Igen.

Nagyon rendes főnököm volt, és a meddőségibe vezető utunkat is ismerte. Ráadásul sorstárs volt. Előtte 3 evvel ugyanabba a meddőségibe jártak a feleségével. Ő se titkolta előttünk.