Érezted már magad bizonytalanul, hogy valóban ennek a férfinak akarsz szülni?

Csak akkor bizonytalanodtam el egy másodpercre, hogy akarok-e a férjemnek szülni, mikor szembesültem vele, hogy milyen rohadt nagy feje van. Nem is feltűnő a sok haja miatt. Utána anyósom is mondta, hogy tudna róla mesélni.

23 hetes vagyok, szóval ezt a gondolatot serényen legyezgetem magamtól így szülésig :)

Más ok nem volt, és ez sem komoly ok. Mármint egy pillanatra sem gondoltam, hogy emiatt ne szüljek neki.

Nekem is inkább úgy volt, hogy senki mással kapcsolatban nem éreztem, hogy szülnék neki. De megmondom őszintén, hogy a férjemen kívül mással már odáig sem jutottam el, hogy megfogalmazódjon bennem, hogy összekötném vele az életem. Félre ne érts, nem arról van szó, hogy ő lett volna az első olyan ember, aki hajlandó volt hosszútávra tervezni velem, inkább arról van szó, hogy megismertem, beleszerettem, és tudtam, hogy nekem ez az ember KELL életem végéig.

29N

Én senki mással nem tudtam előtte elképzelni se hogy gyereket vállaljak.

Most is csak önmagammal szemben vannak kétségeim, a férjem biztos hogy szuper apa lesz.

Szerintem ha komolyan felmerül ez a kérdés akkor nem megfelelő az illető.

Volt egy exem, aki mar az elejétöl gyerekeket akart. Vele valahogy ugy voltam, hogy ennek a pasasnak nem akarok szülni. Soha nem fogadta el, hogy védekezem. Végül 9 honap után megcsalt, és még együtt voltunk, mikor terhes lett a csaj. Azóta sem bántam meg, hogy nem szültem neki, valószínű akkor is megcsalt volna. Mint kiderült, az exét is megcsalta, sőt azt a nőt is, akitől már akkor is volt gyereke, mikor összejöttem vele. Valoszinű most is ezt csinalja, nem követem nyomon.

Azota megtalaltam azt, akinek szülni is hajlando voltam 2 gyerkőcöt. Azota is együtt vagyunk, ugyanúgy.

Igen, és le is léptem.

Azóta már megtaláltam a férjem, és tudtam, hogy ö lesz a gyerekem apja. Most várjuk az elsö babánkat!

Ha te is így érzel, jobb ha nem szülsz egy ilyenek, mert hamár egyedülálló anyaként találod magad. Rengeteg ilyen van. Nem stabil kapcsolatba ne szűljön senki. Minek?! Aztán mind jön mártírkodni, hogy így elhagyták terhesen meg gyerekkel.

10 éve voltunk előtte együtt, ismertem minden porcikáját, így minden hibáját is.

OCD miatt voltak kétségeim hogy biztos jó ötlet-e, mert ezt leszámítva nagyon jó ember.

De szerencsére nem lett gond, első napokban még előjöttek nála gondolatok, de teljesen elmúlt nála,nem volt ideje magával foglalkozni és jót tett, és a mai napig nem jön elő neki.

Nagyon sokat változtunk mindketten mióta gyerekünk van és pozitív irányba. Sokkal magabiztosabb,felelősségteljesebbek vagyunk.

A volt férjemmel szóba került a baba téma, de éretlen és felelőtlen ember volt, anyósom akkor azt mondta majd ha lesz gyerek akkor megváltozik.Nem vállaltam be így a babát és teljesen jól tettem mert mióta szétmentünk is ugyanolyan link és felelőtlen életet él.

A mostani párkapcsolatomban viszont semmilyen kétségem nem volt afelől, hogy jó apja lesz a gyermekünknek és nem is tévedtem.:)

Én csak a férjemnél éreztem azt, hogy neki szülnék. Szuper apa is lett.

Előtte se senkinél, ha valaha szétmennénk is tudom hogy nem szülnék senki másnak.

Ha kétségeid vannak, annak oka van.