Elbizonytalanodtam?! Volt valaki hasonló helyzetben?

Már 2 éve babàt szeretnék, volt, hogy sírtam is miatta a férjemnek. Pár hónapja úgy döntöttünk, hogy belekezdünk... Eddig még nem estem teherbe, mert kiderült nem minden jó pl. Magas a prolaktinom, a pajzsmirigyem kicsit alulműködik és ehhez még hozzájön az, hogy speciális diétát kell tartanom, mert ételintoleranciám van csomó mindenre. 1 hete kavarognak bennem az érzelmek. :( Először féltem, hogy nehezen fog összejönni, ráparáztam, de most meg úgy vagyok vele, ha jön jön, ha később akkor később. Voltam egy barátnőmnél babalátogatóba, nagyon aranyos a babájuk és csak csodáltam, hogy milyen rutinosan csinálja pedig első babájuk. Félek attól, hogy jó anya lennék-e, lenne elég türelmem, szóval előjöttek ilyen kétségek bennem. :( Férjemnek ezeket elmondtam őszintén és ő azt mondta, hogy lehet most amiatt van, hogy megjött és ingadozik a hangulatom.