Nagyon szeretnék kisbabát, de annyira félek már így előre a szüléstől, hogy nem merem azt mondani a páromnak, hogy vágjunk bele?

Gondolj bele! A szülés, ha nagyon rosszul alakul, 12-24 óra. Aztán szülő leszel életed végéig! A szülésben ma már sokat tudnak segíteni. Fáj, igen, de extrém ritka, hogy valaki belehaljon. Innentől kezdve próbálj úgy gondolni rá, hogy túlesel rajta, és kész. Mindenki más is. Nők ezrei, százezrei minden hónapban. Meg tudod csinálni, a tested természetes működésének része, nem olyan, mint egy fogfájás vagy műtéti fájdalom. Ha nézted azokat a videókat, akkor a végén láttad, hogy az anyák nagy része szinte önkívületben van, a végén zokognak a mély meghatódottságtól, boldogságtól, igazi katarzis.

Sokat segít, ha megtalálod a megfelelő segítőket, akár szülésznő és orvos mellé egy jó dúlát, aki segít az érzelmi támogatásban, már akár a várandósság alatt is. Aki fogja a kezed végig, masszázst, illóolajokat ajánl, ellazít, és mivel korábban megismerkedtek, tudja, mire van szükséged ahhoz, hogy igazán szép élmény legyen. De a lényeg utána jön! :) Valaki édesanyja lehetsz, amíg csak világ a világ :)))) És az isteni érzés! :)))

1. Dilodoki.

2. Szülés előtt kérj epiduralt és/vagy vágást.

Ha nem húzták volna ki mind a 4 bölcsességfogamat (vésni is kellett), akkor azt mondanám essünk túl mind a négyen egyszerre, minthogy még egyszer szülnöm kelljen.

3 hete volt, friss az élmény. Persze "kárpótol" a lányom, érte megérte és a szokásos blabla, de akkor is horror volt.

A sztárorvos nem mérte fel időben a téraránytalanságot, a baba megakadt, vákuumozni kellett, szakadtam, repedtem, még most se tudok rendesen ülni...

Kedves kérdező!

Ne foglalkozz azokkal, akik rémhírként mesélnek a szülésükről! Egyáltalán nem olyan rossz, sőt!

Én mindkét szülésem után úgy mentem haza, hogy irígykedtem a kismamákra, akik a kórház felé tartanak nagy pocakkal, hogy de jó nekik, ők mindjárt szülhetnek! Persze, nekem is nagyon fájt. De ez egészen más, mint az értelmetlen fájások! Nekem a térdem fájós, azt sokkal nehezebben viselem! És a szülés meg legrosszbb esetben 24 óra, de egyébként az első szülésnél az átlag a 8-10 óra. (Nálam bejött, 9 órát vajúdtam.) De ezt sem úgy kell elképzelni, hogy 9 óráig iszonyatosan fájt! Az első órákban erősebb fajta menzeszes görcsök voltak. Aztán az utolsó 1, max. 2 óra volt tényleg erős, de kibírható az is!!! Ja, a kitolás meg már gyerekjáték, nekem az már nem is fájt.

Ha ennyire erős még a félelmed a szüléssel kapcsolatben, akkor szerintem lehet, hogy még nem érettél meg rá! Ha majd semmi sem fog érdekelni, csak legyen már egy babád, és azon problémázol, hogy hogy ne görcsölj rá, és nem tudod magad leállítani, hogy ne figyelgesd a jeleket, hogy valyon sikerült-e teherbeesni, akkor már biztosan nem lesznek ilyen gondjaid!