Tompa hasfájás, köldök körüli szurkálo érzés elöfordul ha valaki babás? Még 4 nap a nem várt mensiig.

Sziasztok!

Hát lehet gratulálni:-)))) Azota már 29 hetes kismama vagyok!!!!!Azért még eltelt egy pár honap, mire sikerült őt összehozni:-)Augusztus 2.-ára vagyok kiirva!Remélem nektek is lehet gratulálni!!!

Ha valaki olvassa, lécci irjatok mi van veletek!!!

Puszi!

Sziasztok!Köszönöm nektek a gratuláciot,meg a drukkolást:-)

Én tavaly januártól júliusig gyógyszereken éltem,szedtem a clostit,az utrogestant, meg kaptam a szurikat minden hónapban,mert elöször azt mondta a doki,hogy nincs peteérésem, utána meg hogy nem tud megrepedni a tüsző, meg igy sorban jött minden...Közben májusban beküldött kórházba, hogy megcsinálják a HSG-t.Ott szerencsére minden okés volt, nem volt elzáródásom.A párom ment andrologiára,vele is minden okés volt.Utána jöttek megint vérvételek, és kiderült, hogy akkorra meg a sok gyogyszer, meg szuri bekavarta a hormonjaimat,és a végére nem tudott felszaporodni a sárgatest hormon, ami nagyon kellett volna.

Ugyhogy már bele voltam zavarodva teljesen...

És júliusban mondtam a páromnak, hogy oké, akkor itt ennek vége,majd lesz valami, várunk egy kicsit.Mert sajna kiborultam idegileg..és nem birtam tovább csinálni.Már augusztusban nem mentem vissza a dokimhoz sem, eltettem az összes gyógyszert a szekrény mélyére,és vártunk...tettük a dolgunkat,közben vettünk egy lakást, ami eléggé elterelte a figyelmemet a babáról....és ez igy volt jó:-)

Eltelt az augusztus, a szeptember,az október..még akkor okt.26-án megjött a mensim,és novemberben meg a mensi helyett megérkezett a kis csoda:-)Egy hét késés után teszteltem pozitivat.Hát gondolhatjátok, hogy 3 tesztet csináltam, mert eccerüen nem hittem a szememnek:-)6 hét 2 naposan mentem UH-ra, akkor már dobogott a pici szive.Azota meg szerencsére szépen fejlődik,jol vagyunk,a héten csütörtökön fogunk menni 4D-s ultrahangra.Már annyira kiváncsiak vagyunk rá a párommal!Ja,és már kétszer azt mondták, hogy kislány,remélem mostanra már nem változott meg:-)

Ugyhogy ebből az a tanulság, hogy minél jobban akarja az ember,már csak azért sem sikerül.És elötte én sem hittem benne!!Persze ha valami olyan baj van,ami miatt konkrétan nem lehet természetes uton baba,azt sajnos nehéz, de mégiscsak el kell fogadni.De amig az orvos nem diagnosztizál ilyen problémát,addig azt mondom, hogy fel a fejjel,sikerülni fog.Hát én mindkettőtöknek nagyon nagyon drukkolok,és nem szabad föladni...nemsokára ti is büszkélkedhettek a kis lurkóval:-)Tényleg őszintén drukkolok, és gondolok rátok!! Ésköszönöm, hogy irtatok,aranyosak vagytok!

Várom továbbra is a leveleteket!Egyébként hol laktok,és hány évesek vagytok?

Írjatok, és sok puszi nektek,és mielőbbi babavárást!!!!!

Sziasztok!!!!