Van közületek olyan, akinek már régóta nem sikerül teherbe esnie, különböző egészségügyi problémák miatt és lenne kedve megosztani a lelki stb. tapasztalatait?

Én nagyon szívesen támogatok mindenkit lelkileg és pozitív gondolatokkal - 3,5 évig próbálkoztunk, mindeféle népi praktikát bevetettünk (gyógyteák, talpmasszázs, gyógyfürdők, Gynevac injekció), de semmi sem segített.

Aztán elkeztük a kivizsgálásokat, apánál minden rendben volt, de nálam..... :(

Átjárhatósági OK, de IR-t, pajzsmirigy alulműködést és a 21. napon '0' progeszteront diagnosztizáltak.....

Első vagyok.

A pozitív gondolkodás tudom sokszor embert próbáló, amikor a barátnőmre csak ránéz a barátja, és máris terhes lesz, amikor a nálam fiatalabb unokatesóm a 3. gyerekét várja, én meg csak veszem a betéteket, mert minden hónapban kell....

Amikor elmentünk a meddőségi központba, és túl voltunk minden kivizsgálások, a doki leültetett minket, és mondta hogy természetes úton 1-2% esélyünk van a teherbeesésre.

Azt mondta, ha késznem érzem magam rá, akkor jöhet az inszem. Ez novemberben volt, március elején megjött, utána nekiláttunk a kezelésnek.

Mi egy év próbálkozás után mentünk dokihoz, de semmi különös nem derült ki.

Az első sokkok után olyanná váltam kicsit, mint egy vénlány nagynéni próábltam ott segíteni ahol tudtam (néha már valszeg kicsit terhes is volt a többieknek), rengeteg ajándékot, ruhát vettem a többiek kicsijeinek, a férjemet már az őrületbe kergettem vele. Mi elmondtuk a családnak, hogy próbálkozunk és nem jön össze, akkor elhallgattak a hangok.

Mi a Róbert Károly magánklinikára jártunk.

Nagyon tudom ajánlani Dr. Fülöp Istvánt, az endometriosis műtésében úttörő eljárással dolgozik, nagyon sok olyan nőnek segített már, akikről más orvosok lemondtak vagy sokkal drasztikusabb megoldásokat javasoltak.

Esetleg próbáljatok meg nála egy konzultációt.

[link]

Mi 8 hónapja prbóbálkozunk. Júniusban végre pozitív lett a teszt. Hatalmas sírógörcs tört ki rajtam a boldogságtól és megkönnyebbüléstől, alig tudtam felfogni. Szinte azonnal másképp láttam a világot, mindent és mindenkit szerettem és azonnal boldog kismamaként tekintettem magamnak. A férjem is sírt a boldogságtól, azonnal becézgette a hasam és hihetetlen boldogok voltunk. Aztán pár nap múlva elment. Hát azóta is nehéz ezt felfogni. Azt hittem bután, hogy egy pozitív teszt után már minden rendben lesz. De nem.

Aztán ma bejelentette a sógórnőm, hogy várják a 2. babájukat. Összetört kicsit. Akárhogy bíztatom magam, akárhogy igyekszem pozitívan hozzáállni, akármennyire is megértő a párom, sajnos akkor sem tudom elterelni a gondolataim. Mindig ott motoszkál a fejemben. Nagyon nehéz nem akarni azt, amit akarsz.

Ennyit a lelki oldalról.

Orvosilak mindketten rendben vagyunk. Minden elképhelhető vizsgálaton átmentünk és vitaminokat szedünk. Elevit + E vitamin. Most kezdtünk el méhpempőt is szedni.

A vetélésem az első Clostys hónapban történt. Most volt egy hó szünet és megint kezdődik a következő gyógyszeres hónap, nagyon bizakodó vagyok.