Medőség lelki okok miatt, olvasátok el elgondólkodtató, nem rég találtam ezt az oldal, hátha segít nektek?!

Lehet nálam is így van,hogy lelki oka van.Szeretnék nagyon megint egy kisbabát a saját kisbabámat a karomban tartani de félek!Félek a nehézségektől!!!Tudom milyen nehéz volt a kisfiammal mikor pici volt én nagyon nehéz korszakomnak tartom azt az időszakot!!Hasfájós,sírós volt meg a többi gond ami vele járt.Ő most 3 éves már úgy érzem csak a hisztijei nehezek és lement rólam egy nagy teher,hogy önálóbb,nagyobb lett!Félek a terhességtől,hogy megint rosszúl leszek nagyon,félek a szüléstől,a fájdalomtól!!Mindezek ellenére szeretnék még kisbabát de ezektől félek és sokszor felmerűl bennem a gondolat,hogy mégse kéne baba.Mindig arra jutok,hogy de szeretnék nagyon mert 2 családott akarok és újra átszeretném élni,hogy rám mosolyogjon a kisbabám akivel jókat játchatok és szorosan magamhoz ölejem.Rossz egy kicsit,hogy megnőt a kisfiam,hogy nagyobb lett.Tudom,hogy ő már nem lessz sosem kisbaba és nem éltem még ki magam a babázásból szeretnék még egy babát.A félelmeim viszont tudatt alatt megvannak főleg az is,hogy attól félek még,hogy 2 gyerekkel nehezebb lessz.Van férjem de ő sokat dolgozik.Úgy vagyok vele ha terhes leszek akkor már nem lesz előttem döntés,nem lessz vissza út.Várok arra,hogy a természet meghozza helyettem a döntést,hogy legyen e babám vagy sem.Persze minden sikertelen hónap után szomorú vagyok és izgatottan nem várom a menstruációmat.Én se értem magamat!!Ti is leírhatjátok,kiadhatjátok magatokból a lelki dolgaitokat mert lehet sokat segíthet rajtatok.Véleményeket és tanácsokat is írhattok,hogy segítsünk egymáson.Itt ne legyen szó csoda teákról,praktikákról!!A lélek dolgairól szóljon ez a topik.

Senkit nem érdekel ez a téma??????

Szia.Köszi szépen,hogy írtál.Hát bizony eddig hülyeségnek tartottam ezt a lelki okból kiinduló meddőséget de mostmárt egyre inkább úgy érzem minden ez mögött van és sok nőnél is ez a probléma szerintem.Azt hittem ha azt mondogatom magamnak,hogy nem görcsölök,nem félek akkor úgy is lessz.Pedig ez nem így van.A tudatalattimat nem tudom irányítani.Megpróbálkozok,esélyt adok még magamnak,hogy megoldjam ezt a problémát,félelmet egyedűl.Szerintem már haladás,hogy felismertem az okot,hogy miért is nem sikerűlhet a baba.Felismertem,hogy félek és ezt a félelmet le kell küzdenem magamba.Jó beszélni,írni róla kiadni magamból.Hisz én is csak most ébredtem rá a dologra,azt hittem,hogy ez a félelem jelentéktelen.Kívánom,hogy minnél hamarabb kisbabád legyen szívből.Te már (nem félsz)készen álsz újra anya lenni!!Bisztosan sikerűlni fog!Sokszor segít ha van kivel megbeszélni a dolgokat és itt ezt megtehetjük!!Remélem lesznek még mások is akik könnyíthetnek lelki problémájukon,félelmükön itt!