Ezt minden abortusz előtt álló anyával végig kellene nézetni nem?

Szerintem is végig kellene gondolnod mindkét oldalt, nemcsak a saját szemszögedből nézni a helyzetet.

És már megbocsáss, de nem vall túl nagy érettségre, hogy idegbetegnek titulálod azt, aki szerint baromság ilyen formában kifejtened a véleményedet. Vagy csak azok a normális emberek, akik egyetértenek veled? Ez meglehetősen szűklátókörű hozzáállás, ennyi idősen már nyitnod kellene mások felé is.

Nekem nem volt abortuszom, de a munkámnak köszönhetően találkoztam pár emberrel, akik esetében ez lett volna a legjobb megoldás.

Borzasztó amikor egy felnőtt ember élete teljesen kisiklik, gyűlöli magát, és gyűlöli az anyját, mert megszülte, és az egyetlen célja, hogy megölje magát. És az ok az, hogy sosem szerette senki, nem kapott jó szót, törődést, mert az anyja nem vetette el, hanem inkább megszülte, mások nyomására. Nem volt pénze nevelni, folyamatosan szűkölködtek, és az anyja kizárólag a gyereket hibáztatta. Az apját egyszer látta, megkereste, és kis híja volt, hogy nem bottal verte el a házától, miközben azt ordította, hogy a fene se akarta őt, takarodjon.

Szerinted ez az ember mennyit szenvedett? Ha őt kérdezed, hogy örül-e, hogy lebeszélték az anyját az abortuszról, szerinted mit fog mondani? Mikor felnőtt fejjel is halni akar?

Az összes pénzem felteszem rá, hogy ez eszedbe sem jutott, pedig nem egy nem két ilyen ember van!

De igazad van, valóban érdemes élniük, amíg meg nem ölik magukat, és ki nem derül, hogy a kutya nem sír utánuk.

Vagy más példa, keress rá a youtube-on Baby Brianna videójára, nézd meg, és gondolkozz el rajta, hogy vajon annak a kislánynak nem lett volna jobb, ha az anyja inkább az abortuszt választja?

Könnyű a partvonalról ítélkezni, és ennyi idősen tényleg lehetne annyi eszed, hogy mielőtt beletaposol más emberekbe, azelőtt pro és kontra végigrágod, hogy mik lehetnek az okok!

És ha még addig is terjedne az éleslátásod, hogy utánanézz, milyen dolgok történhetnek gyerekekkel nevelőintézetekben (sajna igen sok ilyen jellegű történés van - és mennyi eltitkolt!)

Akkor beláthatod, hogy VAN annál rosszabb, minthogy embriókorában elveteti az anyja.

én láttam már rosszabbat!!

http://www.youtube.com/watch?v=6gIk2gIcAZY

En vilageletemben abortusz ellenes voltam. Aztan amikor veletlenul teherbe estem akkor teljesen lepanikoltam es

mindent akartam csak a gyereket nem. A kapcsolatunk reszemrol mar kihulofelben volt. Ez dobbentett ra hogy en nem szeretem. Fiatal voltam. Lehet hogy onzoseg volt de nem akartam egyedulallokent felnevelni egy gyereket, mellesleg anyagilag sem alltam tul jol akkor. Lelkileg szeritem orok nyomot hagy, soha nem fogom kiheverni. Azota eltelt 7 ev es a ferjemmel most vagyunk a harmadik probalkozasnal. Rengetegszer eszembe jut hogy talan most nem veletlenul nem jon ossze egyszerre. Viszont azota megtanultam nem itelkezni masok felett, soha nem tudja az ember mi zajlik a masikban, mit miet tesz. Ja amugy meg sem neztem a kepet. Es higgyetek el amikor az ember gyereket szeretne akkor maskepp gondolkodik ezekrol a dolgokrol. De aki fiatal es meg nem szeretne gyereket, raadasul meg keresi az igazi parjat, az maskepp gondolja.

Nekem volt abortuszom 18 évesen. Nem akartam és nem tudtam volna megtartani (mármint normál kör. között nevelni.) Egyáltalán nem viselt meg az abortusz, sem a kérdező filmje. Azóta is ugyanazzal a férfival vagyok, két gyerekünket neveljük boldog házasságban és imádom a gyerekeimet és sosem gondolok a múltra!

Viszont a második film ocsmány, gusztustalan. Arra csak azt tudom mondani, hogyha az anyákkal gyermekvállalás előtt hasonlóan brutális filmet nézetnének a szülésről, lehet, a születések száma is kevesebb lenne. Nem kell tudnia egy nőnek, hogy mi történik odalenn! Szerintem ...