Ki mit gondol a gyerekvállalásról? Hány évesen ajánljátok? Mennyire nehéz elviselni egy terhességet/szülést?
Igen, számít a kor. De az anyagi biztonság, a nyugodt, felelősségteljes szülők is számítanak. Az én számomra ez a kor 25-36 között "normális". Ne kérdezzétek, mért pont ennyi. Ennyi és kész :) Persze aki előbb, vagy később szül, az ellen sincs kifogásom, csak szeresse a gyereket, és tudja megfelelően gondozni, nevelni.
http://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__terhes..
Szerintem meg annyira nem számít a kor. 21-22 évesen is lehet valaki érett az anyaságra, vannak, akik meg 29-30 évesen sem érzik magukat érettnek.
Az megint más, hogy ki mit tart ideálisnak. Én is a 24-27 közé tenném ezt. Szültem volna 25 évesen, de jött össze, nem sikerült teherbe esnem. Így 27 évesen szültem. Semmiképp nem késő, de eléggé felkészültnek éreztem magam pár évvel korábban is már.
Milyen körülmények közé vállalnék/vállaltam gyereket? Olyan legyen a helyzet, hogy ne egyik-napról a másikra éljünk. Nekem fontos volt az iskola befejezése is és fontosnak tartottam, hogy legyen előtte állásom.
Én 17/L vagyok...Mielött bármilyen félreértés történne nem akarok most teherbe esni!!!
Kérdeztem mert érdekel,szeretem a gyerekeket,és alig várom hogy nekem is lehessen,de aval tisztában vagyok hogy mindenek elött fontos hogy meglegyen a normális anyagi helyzet,és a rendes apa természetesen.
A kérdést azért tettem fel mert kiváncsi voltam mostanában ki hány éves korában vállalna gyereket...
Anyum 20 éves volt mikor én születtem,és vélleményem szerint nagyon jól felnevelt,kiváló szülőnek tartom (azért csak őtet mert 4 éves voltam mikor a szüleim elváltak) ez amit én nem szeretnék,hogy a gyerekem apa nélkül nöjjön fel...
Amugy én is olyan 24-25 évesre terveztem az anyaságot,de elvégre ez nagyon sokmindentől függ
Azért várok még kommenteket.
Előre is köszi:)
Első gyereket a legideálisabb 20-30 év között szülni,a nő szervezete ekkor a legalkalmasabb rá.
30-40 évesen már sok esetben nehezen esik teherbe,nagyobb az esélye vetélésnek-koraszülésnek,és a gyerek születési rendellenességének. Ezt az orvosok igazolhatják.
A másik dolog: ha az anyuka túl van a 30-on az első gyereknél, főleg,ha nem szül többet,sokkal jobban félti,elkényezteti a gyereket,mint a fiatal anyukák. Nehezebben találja meg a hangot majd,ha a gyereke 18-20 éves lesz. A fiatalok értékrendje,szokásai mindig mások,mint a szüleiké volt fiatalkorukban. 40-en évesen még nem gond elfogadni a 20 éves szokásait,de 55-60 évesen nagyon ritkán sikerül.
Ma ugyan divat későn szülni,mert a karrier,a szórakozás az első,de nem ez az ideális.
Ami a legfontosabb: Csak stabil,jól működő házasságban szabad gyereket vállalni. Ha megszületik,akkor pedig nem szabad csak a babával törődni. Ugyanolyan fontos az apa is,mint a gyerek. Neki is szüksége van mindkét szülőjére. Nagyon sok házasság megy azért tönkre,mert az anya majomszeretettel csak a babával törődik.
Természetes vágy,hogy egy nő gyereket szeretne. De ha nincsenek meg a felneveléséhez szükséges feltételek,felelőtlenség csak ezért babát vállalni.
Természetesen kellenek anyagi feltételek is. De ez nem jelenti azt,hogy feltétlen kell saját lakás,több -százezres jövedelem.Lehet szerényebb körülmények között is gyerekeket nevelni. Nem attól lesz boldog gyermekkora egy kicsinek,ha minden földi jóval elhalmozzák,hanem attól,ha szerető családban nő fel.
Szia.
Én 23 évesen szültem a lányom, már 9 hónapos, és most beugrott a kis tesó is :D.
Nem bántam meg, én nem is érzem, hogy nem lennék érett az anyasághoz. Sőt, még a háziorvosunk is csak dícsérget, hogy mennyire jó szülők vagyunk a férjemmel. Férjem 28 éves, és 6 és fél éve vagyunk együtt, még mindig lángol a szerelem a kapcsolatunkban. Anyagi gondokkal pedig szerintem azért mindenki küzd, tehát ha arra alapoztunk volna, akkor még mindig nem lenne baba. Tudom, hogy ez is fontos, de én személy szerint úgy vagyok vele, hogy első a gyermekem, neki minden meg legyen, aztán a többi. De még eddig nem volt olyan, hogy mellőznünk kellett volna bármit is. Megélünk, igaz nem vagyunk gazdagok, de ha okosan csinálod, meg lehet élni kevés pénzből is.
Én jó anyának tartom magam, ami azért látszik is, mert a lányom nagyon "anyás", és sehova nem tudok menni nélküle, de nem is bánom, mert még akkor is hiányzik, ha csak alszik :D. Nem fényezni akarom magam, és nem is vagyok beképzelt, szó sincs róla, csak látom, hogy körülöttem a gyermeket nevelő szülők milyenek (némelyik).
Egyébként pedig szerintem egy nőnek 20-30 év között a legaktuálisabb a gyermekvállalás, de ez egyénfüggő is persze. Ki mikor érzi magát érettnek a dologra.
Leírom,én hogy képzelem el:
Gyerek korom óta ez tartja magát.Akartam normális munkát(vidéken ez azt jelenti,hogy megéljek belőle,ami viszonylatban keressek fix 80at legalább).Aztán a volt párom apukájának köszönhetően eldöntöttem,hogy saját ház is kell hozzá.18 évesen vettem fel hitelt és saját házam lett,amit teljesen felújítottam önerőből(fűtés,szigetelés,nyílászárócsere...) aztán 20 évesen el kellett adni a hitel miatt.
Akkor a maradék pénzből vettem ezt a tanyát,amiben most is élek és imádom! A hiteles házba nem mertem volna gyereket vállalni(mi lesz,ha nem lesz munka vagy bármi történhet 25 év alatt) de ide már igen.
Meg egy kitartó társ is kell hozzá,ezt lássuk be.Lehetőleg olyan,aki akar gyereket,ez nem mellékes.
Szerintem az ideális helyzet: szülők nagyjából 20 és 35 év közöttiek,normális helyen laknak(amit tudnak fizetni és nem lesz gond mellette a baba vagy saját) és van munkájuk.(ha nem a legjobb is,de a mai világban mindennek örülni kell)
Szerintem ez így alapvető.
Az extra sorba sorolnám mondjuk,hogy ha van autójuk,esetleg jól fizető munkájuk és tartalék pénzük.Na az már hab a tortán! :-)
16 éven voltam terhes,de sajnos el kellett vetetnem,mert az építőiparban dolgoztam és nem maradt volna meg a nehéz munka miatt úgy sem.(nem volt más lehetőségem,enni meg kellett)
Nekem ezek az "ideális" dolgok már kezdenek össze jönni: saját házam már van,Vőlegényem is szeretne gyereket(két éves vagyunk együtt) autónk is van,csak most éppen egyikőnk se dolgozik :-)) Na ez van.
21/L
Egyénfüggő teljesen. Van akinek korai huszonévesen van, és ügyesen csinálja a dolgát, mert érett rá, szorgalmas, eltökélt stb. Van akinek ilyenkor még esébe sem jut, de lehet hogy egy két év múlva már igen. Ha több az sem baj.
Legyenek meg a körülmények, legalább, hogy anya apa legyen, szeressék egymást, és a megélhetési körülmények legyenek meg. Nem kell ehhez gazdagság sem.
Az viszont, hogy mikor válnak esetleg el a szülők sosem tudni. Mikor házasodik az ember erre nem gondol, és nem érzi. Később jönnek elő a dolgok, ki mit mennyire visel el, torál, a gyerekvállaláskor sokminden változik, ezekről érdemes beszélni. Sokan megbeszélik, hogy nyugi ugyanúgy foglak szeretni, ez így is van, csak kevésbé képes az ember a fáradtságtól, felelősségtől stb. kimutatni eléggé, és ekkor elkezdődhetnek a kisebb nagyobb nézeteltérések, amik más területre is hatnak.
De azért félni nem kell, ha megtalálod az igazit, és elkezded érezni, hogy mostmár itt az ideje a babázásnak, akkor hajrá !
Terhesség elviselésére ugyanez vontkozik, hogy egyénfüggő. Van akinek semmi baja huszonévesen, vagy épp végig rókázza, ugyanez lehet 3O évesen is. Van könyebb nehezebb terhesség, és mindenkinek más a tűréshatára a terhességi tünetekkel szemben. Nem kortól függ.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!