Exdohányos kismamák, hogy tudtatok leszokni a dohányzásról a terhesség/szoptatás alatt? Nehéz volt, vagy a hormonok miatt nem kívántátok? Mekkora adagról kellett hirtelen leállni?
válasza:
válasza:Hát nekem érdekesen alakult...
Amikor az első babával voltam kismama, egyszerűen megundorodtam a cigi szagától, annyira, hogy a párom szájából is kikapdostam... olyan "szagot" még soha életemben nem éreztem és egyszerűen nekem is hihetetlen volt. Az a baba biztos lány lett volna (sajnos nem maradt meg:(). Most fiam lesz, és őszintén megmondom, hogy mai napig beleszívok a cigibe egy-két slukkot, ha nagyon nem bírom!!!Ez kb. hetente van. Furcsán hangzik, de jobban kívánom a cigit most, mint nem várandósan.:( Sokan biztos kiutálnak azért, mert károsítom a babámat, de az, aki erős dohányos, tudja, hogy egyáltalán nem olyan egyszerű ez a dolog. A párom is rám szólt, hogy nem kéne, én meg mondtam, hogy tudom, de ő sem tudna csak úgy leszokni, és igazat adott nekem. Elszántam magam rá, hogy mindenképp le szeretnék szokni 100%ig, úgyhogy, ha rá szeretnék gyújtani, megeszem helyette 1-2 narancsot, vagy iszok.
Barátnőm az végig dohányzott terhesség alatt, mondta, hogy tudta magáról, hogy nem fog tudni leszokni, így napi egy dobozból visszavett napi 5-6 szálra.Hát nem tudom, de mondtam, hogy ha meg sem próbálja, nem is fog menni.:/
válasza: válasza:A feszültséget hogy tudtátok leküzdeni, amit a nikotinhiány okozott? Illetve a sóvárgást. Nekem még 1-2 évvel arrébb van a gyerekvállalás, de pont ezen gondolkodtam, hogy másfél-két évig le leszek tiltva mindenről.
Inni ritkán szoktam (évi 3-4 alkalom, akkor is módjával, mert nem bírja a gyomrom), de ha kiraknák a tiltótáblát, magamat ismerve, egész nap a falat kaparnám, mint egy alkoholista, hogy ihassak.
Viszont erős dohányos vagyok, per pillanat nem tudnám elképzelni, hogy letegyem. Szerencsére még nem érzem a káros hatását.
Van a terhesség alatt annyi hormonális változás, hogy máshogy álljak majd hozzá?
válasza: válasza:hát az elsőnél tök egyszerű volt (vagy csak így emlékszem,????) Pedig aztán én szívtam... :) Ha nem vvolt rá módom, akkor kibírtam, de ha volt rá, akkor simán egy doboz, vagy több is lement.
Utána mikor még szoptattam, egyet-kettőt elszívtam, na azt nem kellett volna... Ahogy abbahagyta, ugyanúgy visszaszoktam.
Most a 2.nál kaparom a falat... :) Pedig még hányingerem is van. De nem tudnám megtenni a gyerekkel...
Az utolsónak igaza van... Milyen feleleőtlennek tartom azt, aki iszik, és emiatt hamarabb hal meg, de a cigisekkel ugyanez a helyzet... Egyenlőre még várom a júliust, hogy rágyujtsak, de remélem addigra elmúlik a vágy.
Anyám dohányzott, amikor terhes lett (eleve későn tudta meg, mert előzőleg meddőnek nyilvánították, a menzesze is rapszódikusan jött meg), letette. De egy idő után már nagyon ideges volt az elvonás miatt. Konzultált az orvosával, aki azt mondta, hogy egy-két szál cigi kevésbé káros, mint a folyamatos stressz a hiánya miatt. Úgyhogy heti 2-3 szálat eldurrantott. Teljesen egészséges vagyok.
De pont az ő példája ijesztett meg, mivel itt és most nem tudom elképzelni, hogy letegyem. Reménykedem benne, hogy a teherbeesés pszichológiailag és hormonálisan is jelent olyan változást, hogy erőt tudjak venni magamon. Bár még arrébb van, de ez az egyik legnagyobb kérdőjel bennem a terhességgel kapcsolatban.
A férjem is dohányzik, de valószínű, hogy ő első kérés után vagy elmenne a szemem (és orrom) elől dohányozni, vagy itthon nem gyújtana rá - tehát nem állna elő az a helyzet, hogy csorgó nyállal nézem és az övéből kuncsorgok... De az utcán szerintem szimatoló vadászkutyaként követném a dohányzókat, hogy legalább passzívan.
Hú, nagyon remélem, hogy a terhesség ezen változtatni fog, rossz olvasni, hogy miket írtam le :)
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!