Nagyon vágyunk a 3. babára mindketten , el is döntöttük, hogy lesz és most ebben a hónapban már próbálkozunk is, viszont a tündérmesének itt vége.. Mit tehetek ebben az esetben?

Nem tudom mire vársz, ha szeretnétek férjeddel akkor hajrá, sztem anyukád ezeket csak úgy mondja, ha jó a kapcsolatod velük, bár ha jó akkor nem értem miért fenyeget ilyenekkel már bocsi.....

Én nem győzném meg, a Te életed, Te családod.

Ez a ti döntésetek kell, hogy legyen.Nem anyukádnak kell felnevelni őket, és ha érzel magatokban annyi erőt, hogy be meritek vállani, és ennyire vágytok rá, akkor hajrá!!!!!

...szerintem úgyis megváltozik anyukád véleménye ha majd először a karjaiba veszi a kicsit....

Szia! Szerintem beszéljétek meg a pároddal, hogy valószinüleg csak magatokra számíthattok a jövöben. Lehet, hogy anyukádék még megenyhülhnek, ha betoppan a harmadik gyermek, de ezt elöre nem lehet tudni. Én azt mondom, ahol jut két gyermeknek, ott jut a harmadiknak is! Szóval a ti döntésetek számít!

Nálunk fordított a helyzet, anyósom minden segítséget megígért, de mindmáig nem kaptam semmit, kritikán kívül (pedig egy házban lakunk). Ettöl függetlenül várjuk a második babát, a férjemtöl sok segítséget kapok, s tudjuk, hogy sajnos másra nem számíthatunk.

Ebbe nehogy belebetegedj!!! Nem éri meg, hidd meg!

Ha meglesz a 3. baba, biztosan meglágyulnak majd. Ha meg nem? Eleinte nehéz lesz, de hidd el, anyukádnaklesz sokkalnehezebb haragudni rád, és következetesnek maradni magához, mint nektek elviselni, hogy harag van, és segítség sem jön már onnan.

Így nem tudom, meddig lehet ezt bírni, lehet,hogy évek kellenek, de anyukád be fogja adni a derekát.

Aztán, ha nem, akkor is a ti életetek! Ha mindketten vágytok egy 3. babára, halogathatjátok még egy darabig, de csak erősebb lesz a vágy, az idő meg megy, és valami mindig hiányozni fog az életetekből.

A babavállalást érezni kell, úgy mint az "igazi"-nál, hogy igen, Ő az...

Én semmi pénzért nem hallgatnék anyumra ilyen esetben, de azt hiszem, hogy a férjem sem nézné jó szemmel, ha össz-vissz ezért viszakoznék, sőt...

Mi 4-et szeretnénk, az én anyum is kifejette már, hogy az egy kicsit sok, de ugyanakkor ránk bízta, azt mondta, majd meglátjuk, mit bírunk, aztán még változHAT!

Ne engedj a lelki zsarolásnak! Néha előjön ez az anyákból, de csak rosszabbat érnek el vele, mint ami a céljuk...

Nálunk is éppen tegnap volt ebből vita, csak mi a 2. gyereken gondolkodunk. A szüleimmel egy házban lakunk, bár külön házrészünk van. Tény, h csak egy gyerekszobánk van, az sem túl nagy, de én úgy gondolom, h mindent meg lehet oldani. Az én anyám már az 1. gyereknél is lehülyézett, most meg odáig van a piciért. Ha a 2.-nál is ez lesz, akkor semmi gond. :) Max engem idegesít fel 1-1 megjegyzésével (mert persze most is mondja a magáét az első gyerek kapcsán, de azért a babát imádja).

Ha a Te anyukád is ilyen, akkor majd megbékél, hiszen valóban nem neki szülöd, Te döntésed és a párodé, Nektek kell felnevelni a 3. gyereket is. És tényleg úgy van, h ahol 2 gyereknek van helye, ott jut a harmadiknak is. Lehet, h nem tudsz nekik házat venni, meg ilyenek, de a szeretet, törődés sokkal fontosabb. Ha nem vállalnád a harmadik babát az anyukád miatt, egy életen át bánnád. Ha másért nem, hát ezért romlana meg a kapcsolatotok.

Amúgy meg idővel biztosan megbékél, nem dobná el szerintem emiatt a lányát, az unokáit meg pláne nem!

Ha mégis, akkor pedig ő járt rosszabbul. Az anyukád biztosan fontos személy az életedben (a legtöbb embernek az), de a családodnál biztos nem fontosabb.

Szerintem vágjatok bele, az anyukádnak meg próbáld elmagyarázni, h nem szeretnéd emiatt elveszíteni őt, de mképpen vállaljátok a harmadik babát! Ha tetszik, ha nem. Te életed.