Mit csináljak hogy ne gondoljak rá, ne reménykedjek mindig?

Én sem tudtam másra gondolni, miután elvesztettük az első babánkat a 12. héten. Nálam a vetélés után derült ki, hogy van egy betegségem, az orvosom szerint kb.egy év, mire helyrrállnak a hormonok, addig ne is reménykedjek. Végül egy utazás alkalmával sikerült teherbe esni ismét, fél évvel később. A vicc az, hogy nagyon nem akartam elmenni nyaralni, de a férjem erőltette, mert ismert és tudta, hogy nem tudom túltenni magam az egészen. Hegyet másztunk és nem aludtam rendesen, kb. fagyin éltem, de akkor jött össze, mikor először felszabadultan jól éreztük magunkat. Ha alaposan utananeztél mindennek, tiszta a lelkiismereted, hogy tényleg mindent megtettél, akkor próbálj ebből erőt nyerni. Mondd magadnak ha elfog a szorongás: én megtettem mindent ami tőlem telik, most várok és próbálom kihozni a maximumot a helyzetből.

Könnyű mondani, hogy próbáld lekötni magad, de a stressz a legnagyobb ellenség ilyenkor. Ha megteheted kapcsolódj ki, szánj magatokra pénzt és időt, csinálj olyan dolgokat, amelyek 100 százalékban lekötnek, legyetek önzők egy kicsit.