Akinek több császármetszése volt az leírná a tapasztalatait?

Dettò, mint az első vàlaszolò. 3 volt, az első nagyon rossz volt, a màsodik maga a borzalom, azt hittem, sose jövök helyre. Mèg 2 hònap utàn is alig bìrtam felkelni az àgybòl. Rettegtem a harmadiktòl, de az volt a legkönnyebb. Dèlelőtt 9-kor műtöttek, este jutottak oda, hogy felàllìtsanak, akkor nyilvàn fàjt, illetve nem nagyon bìrtam jàrkàlni, mert nagyon szèdültem. Szòval este inkàbb csak ücsörögtem mèg, ettem, ilyenek. Reggel pedig mondtam, hogy most màr vegyèk ki a katèter, nem bìrok tovàbb egyhelyben lenni. Majd felpattantam, elmentem mosakodni, rendbetenni magam, aztàn, mintha mi sem törtènt volna. Dèlelőtt màr törökülèsben szoptattam az àgyon. Tènyleg. Ha ilyen lett volna az első 2 is, azt mondanàm semmisèg. De mind a hàrom màs volt. Annyiban volt rosszabb a harmadik, hogy csak annàl jött a fejfàjàs az èrzèstelenìtès miatt, a màsik kettőnèl nem volt. Illetve a harmadiknàl màr brutàlis erős utòfàjàsok voltak, rendesen jajgattam tőlük. De ez nem függ össze a csàszàrral.

Nekem a második könnyebb volt (mondjuk az elsővel az intenzíven kötöttem ki). Az utófájások mondjuk rosszabbak voltak az első 1-2 nap, de összességében már tudtam a forgatókönyvet, hogy napról napra jobb lesz, szóval nem voltam annyira megijedve magamtól :) és ez sokat segített, hamarabb felépültem, sőt a hegem is szebb lett, hogy kivágták az előzőt.

Ez attól is függ,hogy adnak-e fájdalomcsillapítót. Én pl.nem kaptam az elsőnél,2-3napig nem tudtam felegyenesedni,nagyon fájt. Kb.az 5.napon már semmi bajom nem volt,szaladgáltam. A második császárnál kaptam fájdalomcsillapítót,nem is emlékszem,h.fájt volna,először felállni rossz volt,de azt is egyedül csináltam. Pár hét múlva lesz a harmadik császár.

Nekem is rosszabb volt a második. Maga a műtét egyértelműen, többet éreztem a cibálásból, alig vártam, hogy vége legyen. Utána viszont a felkelés és a mozgás könnyebben ment, az első napok is, pedig ugyanúgy a felkeléshez kaptam utoljára fájdalomcsillapítót (vagyis adtak volna utána, csak nem vettem be, nekem annyira nem volt elviselhetetlen, fájt, de elvoltam gyógyszer nélkül). A varratszedés után volt még nekem rosszabb, sokáig voltak mindenféle tompa fájdalmak a hasamban, a hegen volt egy pici lyuk, mondta a doki, hogy nyugi, normális, magától beforr, de féltem, hogy baj lesz miatta. Be is forrt amúgy, csak elsőre kívül is felszívódó varrat volt, úgyhogy nem tudtam, hogy ez ilyen, azt hittem, mire kiszedik a varratot, már teljesen mindenhol össze lesz forrva. Sokáig féltem, hogy szövődmény lesz, és főleg ettől volt sokkal rosszabb a második, az elsőt ilyen szempontból tök könnyen vettem, fel sem merült bennem, hogy gond lehet.

Nekem 3 hét múlva lesz a 3. Nekem a második sokkal könnyebb volt, már az őrzőben hamarabb felkeltem, felültem, mint az előttem műtöttek (3. voltam aznap). Másnap a kórteremben jobban mozogtam, mint az előttem lévő nap természetes úton szülők. Remélem most a 3. is ilyen könnyű lesz.

Szia! Nekem az első szülésem, úgy volt természetes úton fog történni, de sajnos 13 óra után sem tágultam, pokoli fájdalmaim voltak. Megváltás volt az epidurális és a császár. Lelkileg megviselt picit, 1 hét után lett jobb nekem is, és sokáig fájt a felülés. A második programcsászár volt. Sírva mentem be a kórházba a kiírt dátum előtti nap. Nem indult meg a szülés magától a belső hegem pedig nagyon vékony volt, nagy babám lett, muszáj volt császározni. Mivel nem voltak fájásaim, rosszabbul esett a gerincszuri. Pláne, hogy mikor bennem volt a tű, felkiáltott az altató orvos, hogy atya Úristen! Szerinted? Ott azonnal elfehéredtem, rosszul lettem, pedig csak egy papír repült az arcának, arra reagált így. Utána próbáltak megnyugtatni, sikerült összeszednem magam. Annyi hogy míg a lányom könnyen kivették, a fiam nagyobb lett és úgy rángatták és préselték ki belőlem. Az kellemetlen volt. Tanultam az előző császárom hibáiból, tudtam, hogy nem szabad elhagyni magam és miután letelt a 6 óra, felkelhettem, igyekeztem minél többet mozogni. Nem volt egyszerű, mert nem volt hely a császáros részlegen, így a természetesen szülők osztályára kerültem. Nagyon magas ágyak voltak, nem ért le a lábam, nem volt kapaszkodó sem, amivel felhúzhattam volna magam. Az első nap volt csak rossz, második nap délután már szaladtam. Azt hitték én is természetes úton szültem, úgy mozogtam. Harmadnap már a felülés sem fájt, símán felültem hasból, a dokim is meglepődött. Itthon folyton emlékeztetnem kellett magam, hogy császárom volt, ne pattogjak annyit és ne emelgessek nehezet. Teli voltam energiával, pedig nem sokat aludtam. Azt tudom javasolni neked is, ne hagyd el magad! Sétálj az első nap is minél többet, igyál sokat utána.

Ja és csak első nap kaptam fájdalomcsillapítót, második nap már nem kértem, amin le voltak döbbenve.😀