Ezt általában hogy oldják meg?

Van apja és nagyszülők is. Én nem voltam ilyen helyzetben, én csak 6 napot voltam kórházban a kicsi miatt, a nagy pedig már majdnem 7 éves volt, de így is borzasztóan hiányzott.

Barátnőm mind3 gyereke koraszülött volt. Az első 35. hétre született. A második 3 évvel később 32. hétre, vele 1 hónapot volt kórházban. A harmadik nem egészen 2 év múlva 28. héten született meg. Ő volt legtovább kórházban, volt olyan időszak, amikor egész nap bent volt, de olyan is, hogy csak bejárt. Sőt volt 2 hét, amikor nem mehetett be, mert ő is elkapott valami fertőző betegséget. Apuka volt otthon táppénzen előbb a gyerekek jogán, utána a saját háziorvosa írta ki (tudom, tudom, ez nem szabályos, de így oldották meg).

Ennél azért pozitívabban is hozzá lehet állni.

3,5 év korkülönbség van a gyerekek között, első terhességgel semmi gond nem volt, másodikkal többször voltam kórházban, de nem hónapokat. 2-szer 1 hetet fektettek be, plusz a szülés utáni 4 nap volt kórház. Mivel látogatási tilalom volt, így nem jöhetett be a "nagy", egyébként hozták volna, hogy lásson. Így maradt a telefon. Otthon az apja és a nagyik felváltva foglalkoztak vele. Az első befektetés viselte meg, akkor nagyon haragudott rám, nem értette. A második, harmadikat már jobban vette, csak otthon lett több a hiszti.

6!

Várost irt, nem kisvárost vagy falut, nekem még evidens, hogy egy varosban van kórház.

Nem, nyilván nem erezném magam jól, ha meghalna a gyerekem. Normális vagy egyáltalán? De ha valasztanom kell, hogy egy ujszulottet hagyjak a kórházban, ahol 1, szakemberek felügyelete alatt van, 2, ugyse tudok a világon semmit csinálni 3, fogalma nincs róla, higy ott vagyok e vagy sem vagy pedig az idős nagyobbal legyek, akinek 1, szülőre van szuksege es apuka nyilvan dolgozik, 2, erti, hogy mi tortenik kotilort es 3, eleve traumatizalt attól, hogy az anyja hipphopp kórházba került, akkor nekem evidens, hogy a másodikat választom