Kismamák, fogadott orvos vagy ügyeletes?

Ügyeleten szültem mindkét fiamat, nem bántam meg. 100%ig elégedett voltam, támogattak, odafigyeltek rám, sőt a szülés után meg a szobába is feljött a doki másnap mert műtőbe toltak lepényleválasztásra és elmondta, mi történt. Ez voot a másodiknál.

Az elsőnél utolsó napomon volt beosztva a szülésznő, aki akkor ügyeletes volt, és bejött megkérdezni, hogy vagyok.

Nem a pénz volt a fő ok, amiért nem fogadtam orvost, de közrejátszott az is.

28.hétig magán orvoshoz jártam, úgy volt, hogy a szülést is ő vezeti le. Az egyik ultrahangon észrevett egy kissebb problémát amit olyan borzalmas módon reagált le, hogy úgy döntöttem nem szeretném ha továbbra is ő gondozná a terhességemet. Próbáltam keresni másik orvost, de sajnos nem találtam olyat aki nekem is szimpatikus volt és ilyen idős terhesen elvállalt volna ezért maradt az sztk.

A tömeg és a várakozási idő volt az egyetlen kellemetlenség az sztk rendelésen, amúgy nincs okom panaszra.

Ügyeletes orvosnál és szülésznőnél szültem a végén amit egyáltalán nem bánok. Mindenki figyelmes, kedves volt.

Mindkettőnél fogadott volt, az elsőnél sajnos nem sokra mentem vele, rezidens volt csak, felülbírálták a szakorvosok (pedig neki volt igaza), így olyan volt, mintha nem lett volna. Hiába volt jó orvos amúgy, cseszhettem.

Másodiknál más kórházban főorvos, szülőszobavezető. Na ő monden fillért megért, előjött ugyanaz a gond, mint az első terhességnél, csak ő rögtön észrevette, nem diagnosztizált félre, résen volt, figyelt rám, és lépett, mikor kellett. Végre megtudtam azt is, elsőre mi ment félre. Nem tervezünk harmadikat, de ha lenne, tuti ennél a dokinál szülném.

SZTK-ba jártam vizsgálatokra. A hosszú várakozásokat leszámítva elégedett vagyok. A nőgyógyász kedves és vicces fazon, sosem éreztem magam feszülten a vizsgálatokon.

Szülés ügyeleten volt.

Sok mindenki jön a gátvédelemmel, én se ellene se mellette nem vagyok, lesz, ahogy lennie kell.

Nekem repedt a gátam majd gyorsan vágtak, hogy ne szakadjon tovább. Sok vért vesztettem, el is ájultam szülés után miután felálltam.

Ennek ellenére nem bántam, hogy nem fogadtam se orvost se szülésznőt.

A doktornő fiatal rezidens volt mégis végig biztatott és olyan szépen varrta össze a gátsérülésem, hogy semmi gondom nem volt. Egy napig éreztem, hogy kicsit fáj aztán el is múlt. A szexuális életemre sem hatott ki.

A szülésznő is egy tünemény volt, másnap be is nézett hozzám, hogy jól vagyok-e.

mindharmat ugyan annal az orvosnal szultem,hozza jarok 13 eve minden nyugommel.

ha nem o az orvosom az elsonel,akkor valoszinuleg lenne egy beteg gyerekem,es egy kipakolt mehem.

a masodiknal ha nem vele szulok akkor nem varhatok 8 napot a gyerekre terminus utan,hatha elindul.

voltak kivaltsagaim miatta,amiben csak az o kismamai reszesultek a korhazban(nincs drain cso,csaszar utan is 3. nap hazamehetsz,es ilyen aprosagok).

mindharom csaszar volt,es iszonyu biztonsagot adott,hogy o allt felettem.

penzembe igazabol nem kerult,o azon ritka orvosok koze tartozik,akik szerint a szulest is kifizeted a maganrendelesen.nem fogadott el penzt,az elsonel probaltuk.pedig 9 napig bent voltunk,kulon szobat intezett,megmentette a mehem,a gyermekem eletet.rettento emberseges mindig,akarmilyen apro hulyeseggel felkeresem.

persze nem mindenki ilyen komplikalt mint en :) .

egy problema mentes terhesseggel,szulessel valoszinuleg felesleges a fogadott doki.max a biztonsag erzet mas.viszont veszelyei is vannak,egy fogadott orvosnal a tobbi orvos nemnagyon szol bele a dolgotokba.lehet pont egy masik orvos vesz eszre valamit,amit a fogadott doki megmagyaraz,majd a vegen baj lesz belole.de ugya az o kismamajat o szuleszti,neki fizessen ne masnak...

ilyennel is talalkoztam mar.

Én vegyes megoldást választottam: úgy döntöttem, hogy magándokihoz járok terhesgondozásra és UH-kra, de ügyeletben szülök. Nem bántam meg.

A magándokinál jó volt, hogy este is tudtam rendelésre menni (ez a munkám miatt fontos volt, du. 6-ig dolgoztam), hogy mindig volt UH (nővérem simán SZTK-ba járt gondozásra, neki a 3 kötelező UH-n kívül egy sem volt, engem azért megnyugtatott, hogy havonta ránéztek a babára), és hogy nyugodtan kérdezhettem bármit, nem éreztette velem a doki, hogy húzzak már onnan, jöhet a következő.

Szülésnél viszont nem tartottam fontosnak a fogadott dokit, főleg hogy a nem éppen olcsó gondozási alkalmak után még plusz 6 számjegyű összeget illett volna kifizetni neki (nem tudom, konkrétan ennek az orvosnak mennyit, rá sem kérdeztem). És én valahogy nem gondoltam, hogy biztonságérzetet adott volna, ha ő van ott. Hiába látott havonta 10 percre, számomra attól még ő is egy idegen ember volt, ráadásul honnan tudtam volna, hogy jobb orvos, mint bármelyik ügyeletes...? Azért őt választottam a gondozáshoz, mert ő volt a legközelebb a munkahelyemhez és az ára is elfogadható volt. De a kórházban dolgozó többi dokiról is mind jó véleményeket olvastam, nem éreztem volna nagyobb biztonságban magam a fogadottnál... Főleg hogy attól, hogy havi egyszer látott, még ő sem ismert engem, sose emlékezett rá, miről beszéltünk a legutóbbi alkalommal vagy milyen vizsgálati értékeim voltak. Így a szülésnél is ugyanúgy "tiszta lappal" indult volna, mint egy ügyeletes, aki akkor látott először. Hozzáteszem, sima, problémamentes terhességem volt, nem is volt mire emlékezni nagyon. Ha lettek volna nehézségek, komplikációk, lehet hogy én is fogadok orvost.

Több ismerősöm is szült az elmúlt években, szinte mindegyiküknek volt fogadott orvosa. Hárman is arról számoltak be, hogy csalódtak a fogadott dokiban:

- az egyiknek a 35. héten szólt az orvosa, hogy ő a szülés esedékes időpontjában mégis szabadságon lesz

- a másik hiába hívta a dokiját, nem vette fel a telefont (éjjel indult be a szülés), mire reggel visszahívta a doki, már megvolt a baba :)

- a harmadiknál ott volt a doki, be is ért időben, de barátnőm elmondása alapján max. 15 percet töltött nála a szülőszobán, a kitolási szakasz végén, meg utána összevarrta. Nekem ez a 15 perc nem érne meg annyi pénzt.

Persze vannak sikersztorik is fogadott orvossal, a legtöbben nem bánják meg.

Én teljesen elfogadom azt a véleményt is, ha valakinek fontos a fogadott doki. Én személyesen nem éreztem úgy, hogy szükségem lenne rá, de ez egyéni preferencia.

Válaszd azt az opciót, amivel te a legnyugodtabb, lennél. Ha téged megnyugtat egy ismerős orvos jelenléte, és anyagilag is megengedheted magadnak, válaszd a magándokit.

Ha problémás tényezők vannak (van valamilyen betegséged, vagy gondok vannak a terhesség során, stb.), akkor is érdemes lehet saját orvost fogadni.

Nekem nem voltak ilyen tényezők, tökéletesen elégedett voltam az ügyeletes orvossal. Nem fizettem neki, mégis kedves volt, sikerült a gátvédelem, utána is bejött hozzám érdeklődni a szobába.