Szerintetek egy felnőtt férfit érdekelne/elolvasná a saját születésének történetét?

Én férjemet tuti nem érdekelné, a gyerekkori sztorijait sem szereti hallgatni.

De te kérdezted a minap az ehhez hasonló kérdést? Azt egy pasi írta ki aki kíváncsi a sajátjára. Ennyire foglalkoztat?

Amúgy a pasik nem hiszem hogy érdeklődnénej ahhoz hogy az anyjuk hogy szenvedett meg hogy hüvelyi szülés volt-e és mennyi vér meg milyen fájások után lettek kitolva...

A férfiak is tanulnak biológiát, miért lenne nekik fura az a szó, hogy méhlepény.

Szerintem nem annyira nemfüggő, hogy valakit érdekel-e a saját születésének a története. Én nő vagyok és engem pl. nem érdekel részletekbe menően. Tedd el a születéstörténetet és ha a gyereket érdekelni fogja később, megkapja.

Én vagyok az a férfi, akinek a néhány nappal ezelőtti kérdésére az első válaszoló utalt. :)

Ami engem illet, engem sokáig nem érdekelt különösebben a dolog. Mondjuk anyukám nem is hozta fel a témát soha, de ez nem zavart egyáltalán, jól megvoltam nélküle. Sőt, továbbmegyek, úgy összességében nem érdekelt semmi a szüléssel kapcsolatosan. Örültem annak, hogy férfinek születtem, és ráhagytam, hogy ez a nők dolga. Aztán mindez megváltozott teljesen, amikor a szerelmem terhes lett, és szült. Azóta egészen beleástam magam a témába, egy csomó cikket, kérdést meg történetet végigolvastam, és próbáltam elképzelni, összerakni, hogy neki milyen érzés lehetett. Illetve a nőket is sokkal jobban tisztelem már, akik ezt az egészet végigcsinálták legalább egyszer.

Szóval szerintem érdemes megírnod a történetedet, amíg emlékszel rá, ne hagyd kárba veszni, elfelejtődni. Meg is említheted a fiadnak a dolgot, de ha látod, hogy nem kíváncsi rá, akkor azért ne erőltesd mindenáron, hogy végigolvassa. Viszont eltenni még ilyenkor is érdemes lehet, mert elképzelhető, hogy ő is akkor fogja értékelni igazán, ha majd egyszer apuka lesz, és a saját szemével látja a feleségét szülni. ;)

Mindenképp tedd el, ez nem is kérdés!!! Unokád is születhet még, én.tuti elolvasnám az apámét. :)

A két éves fiamnak már pár hetesen a születését énekeltem leegyszerűsítve, az egyszeregyhétpettyes katicabogárkát átköltve. "Elindult megnézni, mi van a világban..." ugyebár. Azóta ia sokszor meséltem, szerintem nagyon fontos.