Fel lehet valahogy készülni a szülésre? Kinek, milyen élményként maradt meg?

Nem. Legalábbis szerintem nem lehet.

Nem is tudom, így másfél év elteltével szép emlék maradt. Még ha utána azt is mondtam, hogy többször nem szülök.

(3 hónapos fiú anyukája)

Én nem tudtam felkészülni. Úgy voltam vele, hogy alig várom - kíváncsi vagyok milyen lesz. Csak így tudtam gondolni rá a 9 hónap alatt.

Tudtam, hogy fájni fog, de tudtam, hogy mi lesz a végén.

Amikor elkezdődtek a fájások, persze ezt mind elfelejtettem, de mivel először szültem, arra koncentráltam, hogy odafigyeljek magamra és a szülésznőre.

Milyen élményként maradt meg?

Nagyon fárasztó volt, de SEMMI fájdalmat nem tudnék előidézni már. Az első pocakratevős fotón úgy nézek ki, mintha épp egy pihentető alvás után ébredtem volna :D Tehát igen, minden fájdalom elmúlik azonnal.

Amerikai rokonom ajánlott egy jó tippet:

Ott szokás felkészíteni az anyukákat a fájdalomra. Pl úgy, hogy egy jégkockát kell marokba szorítani és figyelni, hogy mit érzel. Milyen a fájdalom, pontosan hol érzed, milyen formája alakja van? Milyen színű? Vizualizálni. Így pörög az agyad és kicsit kívülről éled át a fájdalmat. A szülőszobán én a falon lógó festménnyel csináltam ezt. Amikor fájdalmam volt, a képet néztem, az ecsetvonásokat, hogy milyen a keret. Elvonta a figyelmem egy picit :D

Nekem nem a szülés, hanem az az utáni 2 hét maradt meg: nem tudtam ülni, a tüdőmet lógva éreztem stb.

De akkor már csodálhattam a kisfiamat :) És azóta is büszke vagyok magunkra és minden nőre aki ezen végigment :)

Bármikor meglátok egy kisbabás nőt, ez jut eszembe. Hogy erősek vagyunk mind :)

Sztem az egyetlen amit tehetsz, h elfogadod h fájni fog nagyon,de sikerülni fog, mindenkinek sikerül és a végén ott a kis poronty:) a fájdalmakra, az orvosokra, a kiszolgáltatottságra stb. sztem nem lehet elöre készülni. Ott, abban a pillanatban tehetetlen leszel, magadon kivül,csak sodrodni fogsz a történésekkel.

Én ezeket ott jol tudtam kezelni, nem ijedtem meg és szép emlék maradt a szülésem. De ha a,párom nem lett volna ott, egyedül nagyon féltem volna.

Háromszor szültem hüvelyi úton, és az utolsó pedig sürgős császár volt.

A "rendes" szülesek csodálatosak voltak. Igen, van fájdalom, de ha hagyod, a tested csillapítja ezeket. Hagyd magad, ne állj ellen, figyelj befelé, magadra, a babádra. Fantasztikus élményként maradt meg mind a három.

A császár viszont szörnyű volt, pedig ott szinte nincs fájdalom ( csak utána). Nem voltam részese, csak történtek velem a dolgok, a babát is csak hallottam sírni, de nem láttam, nem éreztem, ahogy megszületik. Nagy csalódás volt, hogy ez a terhesség így végződött.