Szülés és a szemérem. Mennyire tartják ezt tiszteletben a kórházakban?

Szerintem az, aki oktató kórházba megy szülni, pontosan tudja ez mit jelent és mivel jár. Aki nem szeretné, hogy nézzék, és tanuljanak belőle, annak máshová kell menni. Ha elmész egy étterembe elvárod, hogy kiszolgáljanak, ha bemész egy McDonald's -ba tudod, hogy sorba kell állnod és tálcán kapod meg, senki nem viszi neked asztalhoz. Mégsem vagy felháborodva, mert tudod, hogy az egy ilyen hely és kész. SZerintem ez pontosan ilyen - csak más területen. Az oktatókórházban tanulók is vannak, akik ott tanulják meg a szakmai tárgyak gyakorlati részét. Ez ezzel jár. Ennek ellenére találkoztam már olyan esettel, aki külön kérte, hogy ne menjünk be, és az orvosa beleegyezett..

Abban is egyetértek egy korábbi hozzászólóval, hogy tanulnunk kell,különben mi alapján látunk el másokat később? Egy valami fix... emlékszem az összes esetre, amit láttam, az összes babára, akit megszületni láttam, emlékszem súly, oxigén, hossz és vérnyomásértékekre, és sokminden fogásra, amit a kitolás alatti időben csinálni kell, de ha lelőnek sem tudnám összepárosítani az arcokat és a fenekeket, ha valaki erre kérne, mert ezekre egyszerűen nem emlékszem. Az eset szempontjából nem volt fontos - nevekre meg még úgy sem emlékszem. Ez nem arról szól, hogy nézd már "Julikának mekkora feneke van", hanem arról, hogy te jó ég: ennyi idős terhesség, ekkora baba, így fordul, ilyenkor ezt és ezt kell csinálni, erre és erre kell figyleni, nem szabad elfelejteni,hogy... és a többi.

Én is nő vagyok, és párommal babát szeretnénk, de tudom, hogy ha lesznek is bent tanulók, vacsoránál már nemigen fognak emlékezni sem az arcomra, sem a fenekemre, csak a folyamatra, amit ma megtanultak azzal, hogy láttak szülni.

Mindenkinek sok boldogságot kívánok!

mentős (leendő) kismama

Szia!

Én nagyon szemérmes vagyok, és ez a kérdés nagyon sokat motoszkált bennem szülés előtt. Nekem azt mondták, hogy ne aggódjak, mert a szemérmességem a szülőszobán el fog múlni. Nem hittem el. Aztán 2 hétig túlhordtam a kisfiamat, közben rengeteg vizsgálatra kellett bemennem a kórházba, több orvos is megvizsgált, "több szem többet lát" alapon. Aztán az egyik vizsgálatról vittek sürgősségi császárra. Ketten vetkőztettek tök pucérra és adták rám a kórházi hálóinget, de nem érdekelt semmi, és senki, miattam az nézhette ezt végig aki akarta, nem tudtam ezzel foglalkozni.

Én is azt mondom Neked: ne aggódj, minden rendben lesz!

Nos nekem a férjem a második férfi az életemben. Nem oktató kórházban szültem.

Viszont a szülőszoba kész átjáróház volt. 3-an szülnek paravánnal elválasztva egymás mellett, de persze csak derékig takar. Az ajtó nyitva tárva a folyosóra, a takarítónő meg mint ha mi sem történne bemászkál akárcsak a férfi beteghordók.

Mondjuk az, hogy mivel már szülés előtt benn feküdtem, minden nap másik doki "motozott" bennem egy kicsit megviselt. Meg az osztályos vizit van úgy 4-5 doki meg pár nővér ott áll az ágyadnál, és le kell vetkőzni, megvizsgálnak, megnyomkodnak, szülés után bugyi letol ellenőrzik a véres betétet. Nos...

Mondtam is, hogy na itt én többet nem vagyok hajlandó.

Én mint tanulo szüléznö ugy kezdem :bemutatkozom ki vagyok/ mit tanulok /és megkérdezem hogy részt vehetek e az ö szülésükben.Mindig figyelünk arra hogy az orvoson kivül max egy tanulo szülésznö legyen jelen a szülöszobában.Csak akkor ha a leendö szülök ebbe beleeggyeznek.Ha nem...nem gond (mindig a beteget kell tisztelni)csöndben kimegyek majd jön a következö szülés

Az a tapasztalat hogy a legtöbb kismama hálás és örül ha bent vagy mert én segitek lélegezni és nyugtatom a kismamát amire az orvosnak nincs ideje.Ha mi tanulok végigülünk egy vajudást sose kell fájdalomcsillapito!!! annyira számit hogyha valaki segit a kismamának ellazulni és a félelmeit megbeszélni.

Ja az én saját szülésemnélnem tudtam senkit elviselni csöndben sötétben egyedül(a férjem a sarokban szunditott)vajudtam gyogyszerek nélkül