Hogyan segíthet egy nő a barátnőjének szülés közben?

Szia! Én is bent voltam a nővéremmel és mondhatom, életem egyik legcsodásabb élménye volt. Szegénykém majd' 10 órát vajúdott és 4560 gramm volt a baba, de így is azt mondta: "sima ügy volt, mert itt voltál velem".

Mi az egészet egy bulinak fogtuk fel, hajnal 3kor hívott, hogy elfolyt a magzatvíz, induljunk. Rohantam érte és egész úton a kocsiban régi vicces sztorikat emlegettünk. Amikor beértünk a kórházba, rögtön a szülőszobára került, beöntés, tusolás, miegymás és onnantól gyakorlatilag ketten voltunk jó sokáig, mert nem tágult valami gyorsan, néha-néha benézett az orvos illetve a szülésznő. Sokat szenvedett, de végig szóval tartottam, törölgettem nedves kendővel az arcát, masszírozgattam a nyakát, hátát és próbáltam elterelni a figyelmét.

Aztán a végén minden begyorsult, a tolófájásoknál a harmadiknál meglett a baba. A fejénél álltam, támasztottam a hátánál, amikor kellett, fogtam a kezét és együtt nyomtunk, ordítottunk a fájásoknál. Végül én vágtam el köldökzsinórt :) Komolyan, nagyon szép volt az egész. :)

Nekem nagyon gyors szülésem volt és érdekes,hogy ott senkinek nem jutott eszébe, még nekem sem, hogy mekkora segítség lenne, ha a fájásokat mérnék. mármint másodpercben aztán valaki számolna vissza mennyi van még hátra.

Most utólag úgy érzem így kellett volna, nem is értem miért nem mondta sem a szülésznő sem az orvos ezt. Csak vártam és vártam mikor lesz már vége a fájásnak..... így jobb lett volna.

Meg nekem az ssegített, hogy mondták, hogy jó mély levegő..... és lassan ki, gyakorlatilag együtt csináltuk a szülésznővel, ez nagyon sokat segített fájás közben.

Ha már szültél, akkor tudod milyen és tudod neked mi lett volna jó, jobb, könnyebb. Próbáld a tapasztalataidat hasznosítani.