Aki bizonyos kérdések válaszaként az örökbeadást szorgalmazza, az adott már örökbe gyereket?

Én is elgondolkodtam már ezen, hogy ez vajon egy ember lehet, aki ezeket válaszolja, vagy több? Nyilván nem adott még örökbe... Én sem tudom elképzelni, hogy örökbe adtam volna a gyerekemet, akármilyen nehéz körülmények között is lettünk volna (hálistennek nem így volt).

Viszont megértem egy kicsit a másik oldalt is, mármint azokat, akik gyerekre várnak, és örökbefogadnának... :((

Nincs itt igazán jó válasz...

Ezen már én is gondolkoztam.

Egyrészt 9 hónapig "egy test" a babával.

Másrészt: ugyanúgy részt vesz a terhesgondozásban, bizonyos időre kiesik a munkából. Az állapota nyilván látszik rajta, és ha hazamegy a kórházból, magyarázkodik, hogy "hova tűnt" a baba.

Szerintem iszonyatosan sok energia kellene ahhoz, hogy ezt valaki végigcsinálja úgy, hogy nem kattan be.

A másik meg, sokan úgy írják ezt az "add örökbe" dolgot, mintha egy kiskutyáról lenne szó. NEm kell? sebaj, valaki biztos elviszi!

És ne felejtsük el azt sem, hogy nem minden terhesség problémamentes. Nekem már van egy fiam,most várom a tesót, hát csak a kettő terhességem ég és föld. Most tényleg teher. Ha nekem ezután a 9 tényleg nehéz hónap után örökbe kéne adnom...

Szerintem nem igazán gondol bele, aki ilyet javasol.

Na, azt hiszem az előbb a te válaszod lehetett, ami tetszett egy 22 éves lány kapcsán, és én is írtam, hogy a gyerek nem kiskutya, akinek egy szerető új gazdit keresünk...

Akkor inkább százszor az abortusz. Ha valaki 9 hónapig hord egy gyereket, megszüli, és csak úgy lemond róla... Nekem ne mondja senki, hogy anyagi körülmények, stb. És hogy milyen bátor, hogy ezt tette, és ennyire szereti a gyereket... Ha szeretné a gyereket, akkor a fogát összeszorítva is mindent megtenne, hogy ő nevelhesse. Ismerősőm 1 gyerekét hagyta bent a kórházban szülés után, a másikkal meg anyásotthonban volt, de nem mondott le róluk, nem adta örökbe. Most már van munkahelye, egy párja, és mind a 2 gyereket neveli. Ő összekapta magát, megtette. Egy igazi anya meg mindent megtesz a gyerekért.

Akik ezeket mondják, azok tuti egyet sem adtak örökbe. Előbb írtam, hogy ha örökbe adja, akkor tönkreteszi a saját és a gyerek életét is. A sajátját azért, mert nem hiszem, hogy épeszű, érzelmekkel rendelkező ember tudna élni azzal a gondolattal, hogy van a világban egy gyereke, akit talán sosem láthat, mekkora és milyen lehet? Kire hasonlíthat? Hogy nézhet ki? És mi van ha egyszer beállít és számonkéri? Akkor?

És a másik oldalról: a gyereknek az életet alapjaiban rendül meg, ha megtudja. Utána már úgy érzi, nem tartozik sehova, akik felnevelték, nem is a szülei. Komoly identitás-zavarral fog küzdeni. Egy másik ismerősömmel találkoztam. Mondja, hogy meghaltak a szülei. És hozzátette, hogy talált papírokat, és képzeljem el, őt örökbefogadták. Már van vagy 40 éves, de ez akkora törés volt. Vagy ha pl. tudja végig, akkor kamaszkorban hányszor mondja oda, hogy nem vagytok a szüleim? Persze, vannak pozitív esetek is (de az örökbeadásnak csak az örökbefogadó szülők örülnek), de a pozitív esetek a ritkábbak.

egyetértek veled/veletek. Nagyon könnyen dobálóznak ezzel az "add örökbe" mondattal. meg azzal is hogy: jaj, majd lesz valahogy....csak vajon ezek a majd lesz valahogyan emberkék adnak majd egy szelet kenyeret az anyukának vagy agyereknek? segítik majd bárhogyan is?

a többivel egyetértek veletek, az örökbefogadással, nekem is ugyanezek a gondolatok vannak bennem.

Én sem díjazom az abortuszt. de vannak helyzetek amikor nem tud másként dönteni egy nő. biztosan meg is sínyli majd, de sokszor csak ez az út marad. Ha nem futószalagon jár be a kórházba abortuszra, még valahol meg is bocsájtható.