Logikusnak hangzik, hogy ha nincs probléma, akkor minél hamarabb-akár már másnap- haza jöjjünk, az alábbi esetben?

Szia!

A kollégákkal sem lehetne megbeszélni? Hogy mondjuk a párod most tesz nekik szívességet, pl. beugrik helyettük egy-két plusz műszakba, és majd ők ezt akkor viszonozzák, amikor jön a baba? És különben is, hgy oldják meg, ha valaki komolyabban lebetegszik? Mondjuk ne adja ég baleset éri, és mozgásképtelen lesz? Nincs lehetetlen, csak tehetetlen. Ha 2 hónap múlva szülsz, akkor azért még van időtök ezt megszervezni, megbeszélni...

Én biztos nem kockáztatnám a gyerekem életét, egészségét csak azért, hogy a munkáltatónak megkönnyítsem a dolgát. Jó, persze, muszáj-munka, de azért vannak helyzetek, amikor az embernek érdemems kiállnia magáért (és a családért), és nem paprikajancsit csinálni magából.

Ahogy írták, bármikor besárgulhat a baba, esetleg jöhet valami fertőzés, plusz ott a BCG oltás, a PKU szűrés, amit meghatározott időben kell elvégezni, e házi gyerekorvos ezt is bevállalja?

És mi van, ha sürgősségi császárral szülsz? Nem kívánok neked semmi rosszat, ne értsd félre, de mi van, ha Te kerülsz kritikus állapotba? Csak 2 példa: egyik barátnőm 210-ez vérnyomással került kórházba, amit szülés után még 3 napig nem tudtak normalizálni, végig intenzíven volt. Egy másik ismerősnek a császáros hege annyira begyulladt, hogy járni nem tudott 2 hétig, naponta hordták kötözésre, és végig egy cső lógott a sebéből. Bármi megtörténhet, sajnos ez benne van a pakliban, kell, hogy legyen másik megoldásotok, nem lehet arra építeni,hogy hopp, anya megszül, és már jön is haza sütni-főzni-takarítani- állatokat rendezgetni...

Jó, tudom, régen így csinálták a nők, megszültek, és másnap már mentek kapálni, én is hallottam ilyen tanmeséket... Persze ez volt a szerencsés eset, a nem szerencsés esetben meg ott volt a fél falu asszonynépe segítségnek, meg a szoptatós dajka.

Nálunk is szigor van a pároméknál, de mivel arra nem képes a család, hogy rendesen tisztába tegyék a kicsit, ha vigyáznak rá(juk), ezért a páromnak ki kellett vennie szabit amíg a kórházban voltam, és utána meg az apanapokat is egyből.

Szeptemberre vagy kiírva, van még egy bő hónapod min, ami alatt a férjednek el lehetne intéznie, hogy a kollégák cseréljenek vele, 3napról van szó, amíg te bent vagy a szülészeten.

Jelezze, hogy ez meg az a fenforgás, hogy bármikor mehetsz szülni, és legyen készenlétben valaki.

Én pl hetek óta szenvedtem, mire végre szülni mentem, a kollégák pedig fel voltak készítve, ha szólok akkor a férjem azonnal jön haza. A helyettesítő pedig majd megy.

Ha akarja meg tudja oldani a munkáltató a férjed.

Amúgy mi 7napot voltunk bent a kórházban, mert fertőzést találtak a kicsinél. 2naposan volt szűrés. Arra meg amennyire felkészült a magyar eü neked kéne visszavinni a kicsit. Engem már szerintem másnap elengedtek volna, de amíg a kicsit nem adják ki...

Az még ok. hogy hazajönnél saját felelősségre, de borítékolom, hogy a nyűgös gyerekorvos ezt nem fogja bevállalni, és igaza is van, mert gondolom nem neonatológus, és nem biztos hogy kiszúrja ha gond van. emellett több szűrővizsgálatot is csinálnak a babán, és oltást is kap, amiért vissza kellene vinni a kórházba.

A másik dolog, hogy én tuti nem hagynám a dédire 2 és4 éves gyerekeimet, mikor leírásod alapján a dédinek a saját maga ellátásával is gondok vannak. elég egy pillanatnyi figyelemkiesés a tragésiához. Gondolkozzatok hogy lehetne megoldani másképp.