Papás szülés? Biztos, hogy jó? Nálatok hogy lesz?
26 hetes kismama vagyok. Amikor nálunk szóba jött a papás szülés, én mondtam a férjemnek, hogy nem ajánlom neki, mert semmi keresnivalója nincs ott olyankor.
Nem csak a látványba gondoltam bele, hanem abba a tehetetlen érzésbe is,amihez egy férfi nincs hozzá szokva. Ő ott teljesen esélytelen, hogy bármibe is beleszóljon ... Ez véleményem szerint a férfinak egy trauma.
Ha nagyon-nagyon és mindenképp bent akar lenni, akkor természetesen amíg vajúdok, mellettem lehet, ill. a végén ha megengedik a köldökzsinórt elvághatja.
De a kettő között menjen ki!! Nem nekik való.....szerintem...
én sem akartam,hogy bejöjjön-mert engem az nem nyugtat meg ha azt látom az arcán mennyire aggódik..!
végül mivel szülés indítás volt és órákig nem történt semmi,a dokim behívta,hogy addig se unatkozzak.
Aztán amikor már jöttek a nagy fájások,akkor megkértem,hogy menjen ki,-mert az történt amire számítotam.idegesen topogott,és engem sajnálgatott.és amikor megkérdezte zavarába,hogy:tényleg ennyire fáj-e? akkor azt hittem fejbe vágom mérgembe.Végül császáros lettem,ugyhogy mondenképpen kimaradt volna a dologból.
6 hét múlva megint szülök,és én most sem szeretném,hogy bent legyen..
Én nem puffogtatnék közhelyeket egy ilyen kérdésben. Hiszen ki mondta, hogy nem nekik való? Ez abból a korból való felfogás, amikor az apák kicsit sem törödtek a gyerekekkel, háztartással max az asszonynak kevertek le egy-két fülest. A múlt század elején még felháborodást keltett Oscar Wilde, aki szerette a gyerekeit (nem elég hogy homoszexuális volt, még a gyerekeivel is foglalkozott. De egyébként akkoriban maga a terhesség és a szülés is tabutéma volt. A nők 9 hónapig még az utcára sem léptek ki, a szobájukban töltötték az időt.
De ma már ez nincs így, úgyhogy át kéne alakítani a nézőpontot e téren is. Úgyhogy én ha döntenék, csak és kizárólag a saját és férjem érzéseit venném figyelembe, nem efajta női magazinok közhelyeit.
Egyébként ennél az anyukánál nagyon nincs rendben a házassága és most erre fogja anyuka, hiszen ezt olvasta valahol. De már a terhesség alatt sem szexeltek és szerintem előtte sem. Ennek a kapcsolatnak régen lőttek, csak jött a gyerek vagy bevállaltak egy gyereket, hátha menthető a kapcsolat.
A Liptai Klaudiánál nem volt bent a Gesztesi, pont ezért, és érdekes módon kinek csinált gyereket és kivel él együtt azóta is, akinek bent volt a szülésénél.
Egy kapcsolat nem ezen múlik. Csak, amikor vége jönnek az ilyenek, ha nem lett volna bent a szülésnél, ha nem vettem volna fel azt a kinyúlt melegítőnadrágot...De akkor is bekövetkezett volna a válás, elhidegülés.
Én azt mondom akit egy szülés "megváltoztat", mármint elhidegül a feleségétől, az sose szerette igazán. ennyi.
Gondolj bele, ha tegyük fel neadjisten bárkivel súlyos baleset történik, elfordulsz tőlE??? Az se szép látvány, a felépülés se mindig szép látvány. Ápolod, óvod, vigyázol rá, ha kell segíted a mindennapokba, mondjuk eteted mert nem tud enni, vagy az ágytálat kicseréled alatta. De ha felépült, ugyanolyan szeretettel fodulsz felé....ha igazán szeretted...én ezt kb ehhez tudom hasonlítani a nők részéről. Csak anyni hogy a szülés rövidebb ideig tart.
Tök hülyeség az apás szülésre fogni a kapcsolat romlását. Mindenképp tönkrement volna. Ha bennt akar lenni legyen, ha nem akar ne legyen. Ennyi.
Meg mi az hogy nem nekik való??? Megcsinálták?..meg hát...akkor viselje a következményeit:) Ha nem akar bennt lenni persze nem erőltetjük, de ha izgatja a dolog nem szabad lerendezni, hogy nem nekik való. Emiatt nem mehet tönkre kapcsolat.
ebben a témába,én is csak magamra (és a páromra) hallagatnék,mert én tudom,hogy mi a jó nekem.
ne azért legyen valakinek apás szülése,mert ma már ez a divat.vagy mert elvárják tőle!hanem mert mindketten így akarják.
Köszönöm a sok választ! Megnyugtató, hogy ennyien be tudtok számolni az ellenkezőjéről. Mármint, az apás szülés jó oldalát ismerhettem meg tapasztalataitokból.
(Más: egyik válaszolónk írta, hogy ő le lett pontozva. Ezt hol lehet látni?)
Októberben születik a 2. babánk.
A kisfiúnk 3 éve császárral született, akkor sajnos a párom nem lehetett mellettem.
Mindekettőnk vágya, hogy ezúttal másképp legyen.
Bent volt a férjem, oltári nagy segítség volt. Csüngtem rajta, mint fogason a kabát, eltorzult arccal kértem, segítsen! Nem ő szült, mégis neki is "fájt", átértékelte a nők helyzetét!
Kitolást kihagyni nem szabad! Nekem pl ott a fejem nyomta előre, hogy tudjak nyomni. Végig csináltuk, együtt, könnyezve, örömmámorban úszva a végén! A kislányomat ő hozta vissza nekem, és tette a hasamra, mikor rendbe tették, közben engem varrtak, de előre megbeszéltük, oda nem nézhet. Nem is tette! De mikor kezében az újszülöttünkkel igyekezett hozzám, legkevésbé az érdekelte.
Együtt sírtunk, együtt nevettünk. De hisz erről szól a házasság nem???
A kitolás volt számára a legjobb rész, ha lehet ezt így írni, hisz konkrétan akkor születik meg a gyereke, a többi csak kínlódás.
Nem értem miért kellene megfosztani egy férfit ettől az élménytől, ha szeretné, és nem is csak élmény, egy kicsit ő is átéli, átértékeli a dolgokat, nem csak úgy az ölébe pottyan a gyerek, látja, hogy jön világra, és az anya ezért mit küzd és szenved, ez nem rossz, a férjem azt mondta a végén : le a kalappal a nők előtt!!!
Szia
Én is vaciláltam anno, hogy beengedjem vagy sem. A végén amellett döntöttünk, hogy ahogyan érzi.
Kb 1 órája voltam a szülőszobán, amikor egyszer csak mellettem állt. Azt mondta, hogy unatkozik a folyosón, ráadásul mit csináljon egész éjjel odakint egyedül.
Mikor a doki közölte, hogy már jön a baba, akkor mondta, hogy kimegy az előtérbe. Mikor megszületett a baba, akkor vettem észre, hogy végig bent volt, mert nagyobb volt a kíváncsisága, mint a félelme. Nagyon büszke apuka lett, ment a lányával méreckedni, nagyon meglepődött, mert rárakta a szerinte csöpp babát a mérlegre, és 4,9 kgot mutatott. Mondta a nővéreknek, hogy valaki segítsen neki, mert hülyeséget mutat a mérleg. Pedig annyi volt :-D
A második szülésnek is úgy indultunk neki, hogy bármikor kimehet. Végig bent volt, SŐT végig videózta, mikor a második lánya megszületett :-D Őnála már nem lepődött meg a mérlegnél, mikor 5,1 kg állt meg.
Most várjuk a 3. babánkat, megint rábízom a döntést.
A szex :-D
Ez egy jó téma. Szerintem egy normális párkapcsolatnak egyáltalán nem megy rovására egy szülés végig kísérése.
Tudok, olyan párt, ahol anyuka nem engedte be, mégse szexeltek többet, ahogy apuka fogalmazott :"egy szétnyúlt fejős tehént ő nem dug meg", pedig a csaj azért nem szoptatott és fogyott vissza 3 hónap alatt, hogy a férje ne undorodjon tőle.
Tehát szerintem mindenki érzi, hogy mit képes elviselni, a nők is szoktak császárt vagy EDÁt követelni, azzal a címszóval, hogy nem bírják tovább, csak a férfiak kimehetnek :-D , de a legnagyobb álszentség a megromlott szexuális kapcsolatot az apás szülésre fogni.
Mellesleg dédmamám és dédpapám segítségével szült, mert nem volt más a közelben télen, a bába nem ért ki időben, és utána még csináltak 6 gyereket. Ők szét tudták választani ezeket a funkciókat.
Ennyi erővel ne is szoptassunk a férjünk jelenlétében, mert kiábrándul a melleinkből.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!