Egyszerűen nem birok magammal. Már minden nap mennék szülni. Alig várom, hogy beinduljon. Ez normális?

Én is hasonlóan éreztem. Ráadásul a kiirás napján be kellett volna feküdnöm, amit meg végképp nem akartam. De 2 nappal előtte beindult. Érdekes módon, akkor meg hirtelen rámjött a pánik, hogy még ki kellene vasalni, meg pókhálózni stb. A lustaság ilyenkor természetes, ha ezt valami furcsa 'megnyugvás' is kíséri, na akkor másnap indulhatsz. Igyál málnalevél teát, segíti majd a tágulást. Vannak módszerek, amikkel lehet egy kicsit siettetni a dolgot, bár én ennek nem voltam híve, majd tudja az a baba, hogy mikor kész kijönni. Pihenj sokat, most még lehet, és kell majd az erő! Ezt ne érezd lustaságnak! Kéz és lábtörés a szüléshez!

Csak írigyelni tudlak. Nekem már van 2 gyerkőcöm, 7 éves és 4,5 hónapos. De még mindig írigykedek a pocakosokra. A legszebb napok várnak rád fájdalommal és mindennel egybe. Nem lehet ezt megismételni, az biztos, úgyhogy élvezd ki minden percét. Írjál róla naplót, akár minden gondolatodat is rögzítheted és egyszer majd elolvasod a babucidnak. Ne félj a szüléstől csodálatos és nem túl kell rajta lenni, hanem megélni minden percét. Kívánok nektek jó egészséget, szép várakozást és csodálatos szülést!