Milyen Dr. Ács Nándornál szülni?

Sajnos nekem nincs jó tapasztalatom, én a 2. babámat szültem nála. Amikor megindultak az erős fájások (megjegyzem 40. hét volt, tehát nem váratlan), hiába hívtam telefonon, nem vette fel (ennyit a „bármi van, hívjon”-ról, amivel a magánrendeléseken búcsúzni szokott), és később a kórház hívásaira sem reagált. Egész éjjel vajúdtam, ő ehhez képest reggel 8-ra jött be azzal a felkiáltással, hogy külföldön volt (csak épp ezt rajta kívül senki nem tudta, amúgy térerő szerintem ott is van...). Meglehetősen durván vizsgált meg, majd enyhén türelmetlen stílusban közölte, hogy teljesen készen állok a szülésre, órák óta túl kellene lennem rajta, de valami egyelőre ismeretlen okból a babám nem illeszkedett be a szülőcsatornába. Ezután nekem szegezte a kérdést, hogy döntsem el, mi legyen (furcsának találtam ugyan, hogy én döntsek erről, holott ő az orvos, de gondoltam legyen). Miután mérlegeltem az elmúlt órák vizsgálataiból elcsípett infókat, a császár mellett döntöttem, amire ő nagyon flegmán reagált, mintha beijedtem volna a természetes szüléstől, holott egyáltalán nem, engem csak a babám épsége érdekelt (és az, hogy egész éjjel nem illeszkedett be, pedig fejvégű volt, nem sok jót ígért). Miután nagy nehezen letisztáztuk, hogy akkor császár, elment előkészülni, közben engem is betoltak a műtőbe. Császározás közben kiderült, hogy valóban ez volt a jó döntés, mert a baba teljesen be volt tekeredve a köldökzsinórba, és ezért nem tudott lejjebb jönni, emiatt pedig 1-2 óra múlva olyan állapotba került volna, hogy sürgősségi császárral kellett volna befejezni a szülést. Műtét után a hazamenetelig egyszer láttam a doktor urat, aki egy villámlátogatás keretén belül elhadarta, hogy kérjek időpontot Olgitól a varratszedésre csütörtökre, majd elviharzott, pedig lett volna miről beszélnünk... Lényeg a lényeg: a szülésélményem pocsék volt, a csalódottságom mérhetetlen!