Hogy lehet átlendülni a szülési félelmen?
Orvosilag indokolt okból csak császárral szülhetek. Iszonyatosan félek az egésztől (amúgy a sima szulestol jobban félek), hogy fogom kibírni, mennyire fog fájni, egészséges lesz-e a baba... Stb.
Nagyon szeretnék már babát, de félek kicsuszom az időből, mert még mindig nem mertem bevallalni a dolgot, azt hittem, egyszer csak elmulik ez a félelem, illetve a gyerek utáni vágy majd felülirja. Hát sajnos nem írja felül, az egyre erősebb bennem, de a félelem is ugyanolyan erős, mint régebben. Emiatt persze bűntudat is van bennem rendesen. Nagyon vágyom babára, belül irtózatosan el vagyok keseredve, ha ilyen gyáva vagyok, sosem lesz kisbabánk. Már most sem lennék fiatal anyuka,de még csak próbálkozni sem próbálkozunk. Sok szörnyű császár történetet is olvasni. Próbálom magammal megbeszélni, hogy más is tulelte már és hogy nem lenne semmi baj, de egyszerűen annyira félek h még nem mertem belevagni a baba projektbe emiatt. A férjem nagyon türelmes velem, de tudom, hogy csak az időnk megy ezzel a gyávaságommal. Császáros anyukák, kérlek írjatok pár bíztató szót!
Kérlek, azt ne írjátok, hogy akkor nekem nem való gyerek, mert ez egyáltalán nem igaz, csak szerintem valami elromlott bennem emiatt a hülye félelem miatt.
A kisbabas ismerőseink láttán megszakad a szívem, de emiatt tartom is velük a távolságot, hogy ne fájjon annyira, hogy be merték vállalni, amit én nem. Szóval tőlük sajnos nem tudok tanácsot kérni.
Hálás lennék, ha valaki aki átment ezen, leirná a tapasztalatait.
Köszönöm
válasza:A lányomnak most lett meg a babája programozott császárral. A epidura után próbált figyelni, mit fog érezni az egészböl, de az elsö, amit észrevett, hogy a baba felsírt.
A szörnyü történetekkel nem szabad foglalkozni, a legtöbb nem igaz, vagy legalább is nem úgy, csak MO-on csak az az ANYA, aki a szülésröl - akár természetes, akár császár - horrorsztorikat tud mesélni, akinek simán megy minden, az "nem is szült".
Mellesleg nekem is volt két császárom, az elsö sürgösségi, és egyáltalán nem éreztem, hogy borzaslmas, szörnyü lett volna.
Kedves Első Válaszoló!
Nagyon köszönöm a válaszod, el sem tudom mondani, mekkora szükségem van az ilyenekre! ❤️
válasza:
válasza:Szerintem nagyon egyszerű. Mindenki fél a szüléstől, főleg amikor még nem tudja mi vár rá (első baba). Legtöbbünknek nem élete élménye ez. Persze akkor születik meg a gyerekünk, ilyen értelemben az, de én azt mondom a szülés egy olyan esemény, amit szerintem mindannyian kihagynánk legszívesebben. Nem kell túlparázni, egyszerűen csak túl kell lenni rajta. Pár hónap és már semmiségnek fog tűnni, az idő megszépíti.
Kétszer szültem, természetes úton. Nem viccelek, azt hittem ott fogok maradni, mindkétszer. De utólag azt mondom az a pár óra elenyésző nehézség volt ahhoz a boldogsághoz képest amit a gyerekeim adnak, akkor is, ha most ősanyának titulálnak emiatt. :D Pár óra, sok sok évért cserébe... szerintem megéri. :)
válasza: válasza:Szerintem inkább azt kellene feltérképezni honnan ered ez a fajta félelem, hogy képes vagy előre mozizni olyan dolgokat, amik nincsenek. Plusz van még más is ott bőven. Így nem lehet élni.
Pszichológus szétszálazza a mentális dolgaidat. Most nem késő.
válasza: válasza:Hajrá! Nő vagy, a nők mindenre képesek, egy császár nem foghat ki Rajtad!
Lehet, hogy voltak horror szülések is, de már nem a középkorban élünk szerencsére, ráadásul még mindig többségben vannak a jól sikerült műtétek.
Ha, úgy érzed Te már ennek a megoldásához kevés vagy, kérj szakembertől segítséget!!!
🥰
válasza:Szerintem egyszerűen csak a rossz élmények jobban terjednek.
Nekem pl.semmi negatív nem volt a szülésemben.
válasza:Csak bele kell vágni. Én ugyanígy féltem és mindenhol azt éreztem hogy egyedül vagyok az érzéssel, mert olyanokat olvastam hogy nem félnek nem is jut eszükbe a szülés stb.
Végül az első trimeszter rosszullétes időszakát és a császár utáni regenerációt leszámítva semmiség volt az egész. Tényleg nem féltem egy percig sem, pedig pánikolós vagyok. Császár közben én éreztem hogy matatnak, de nem volt ijesztő az sem, pedig korábban olvasva annak tűnt. Fájdalom nem volt semmi, csak utána. Az nagyon rossz volt egy hónapig kb., de túl lehet élni. Lehet tényleg a hormonok segítettek vagy csak az hogy mikor az ember már benne van akkor teljesen más, nincs idő félni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!