Van itt olyan, aki nem vette észre, hogy vajúdik?

Mivel már túl vagyok rajta, így leírom az én tapasztalatomat is az utókornak. :D

A 10 perceseknél azt hittem, hogy csak egyre gyakoribbak a jóslófájások, még aludni is tudtam 1 órát, ezután az alvás utáni 5 perces fájásoknál sem voltam benne biztos, hogy ez már a vajúdás-e.. Fél óra múlva enyhe menstruációs fájdalmat éreztem, és ha nem aggódtam volna ennyire túl, akkor én is 1 percesekkel mentem volna csak be a kórházba, ami tragédiához vezetett volna, mert sajnos sürgősségi császárral lett meg a kisfiam, néha nem volt szívhangja.. A leletemre azt írták, hogy a koponya helyzete miatt kellett császározni.

Sokat kellett várnom ígyis a váróteremben, az 1 perceseknél már a földre is leültem, de nem azért mert annyira fájt, hanem simán rosszul lettem. Ha ez otthon jött volna rám hirtelen, akkor nem is tudom, hogy mi lett volna.

Nem folyt el a magzatvíz, csak a tolófájások között repesztettek burkot, olyan hirtelen tágultam ki teljesen.. És mivel ugye a 10 perceseknél tudtam aludni, ezért azt hittem, hogy hipochonder vagyok és ezek csak jóslók..

Úgy voltam vele, hogy inkább küldjenek haza, de én nem akarok itthon szülni. Nagyon jó döntésnek tartom. És így még jobban utálom, amikor másokat a "ráérsz otthon vajúdgatni" szöveggel nyugtatnak.

És mi van, ha valaki gyorsan szül.. Nekem első babám ez a kis csöppség.

3400g 55cm-vel született.

Szobatársamé 4700g 55cm volt és simán megszülte természetes úton. Másnap már szinte szaladgált..

Mindenki más és jobb biztosra menni.