Milyenek voltqk veletek az orvosoo első szüléseteknél? Megvagytok velük elégedve?
Nem szoltak, hogy ha valamit nem jol csináltok csúnyán megalázóan? Figyelnek ránk egyáltalán? Vagy egy sima szobába beraknak amíg nem jönnek a tolófájások?! Segítettek ha nem tudtatok úgy nyomni vagy ha már nem bírtátok a fajdalmat? Biztattak vagy kemenyen szoltak hogy szedje össze magát kismama stb?!
Nem is a szüléstől felek hanem ettől, hogy megaláznak ha nem türöm csendben, meg nem tudom megszülne fél perc alatt.
Női orvosom van és szülésznőt is fogadtam. A vajúdás alatt a doktornő mellettem volt amikor hívtam de a háborítatlanság híve ezért nem sertepertélt feleslegesen a szobában. Amikor ott volt borogatást csinált, az ágy szélén ülve beszélgetett velem, elmagyarázott mindent amit kérdeztem, elmondta mennyi van még hátra és x-re már a kezemben lesz a babám. Kitolásnál nagyon dícsértek, azt mondták nagyon ügyes vagyok, mintha egy élsportoló lennék olyan fegyelmezett vagyok és olyan erős. Gátvédelem után még jobban dícsértek, mondták hogy milyen szép odalent, mintha mi sem történt volna és semmi dolguk nincs. Áradoztak, hogy milyen gyönyörű a baba, és úgy lett ahogy szerettem volna: mennyire az apukája már most majd 2 órára magunkra hagytak.
Senki nem alázott meg, nem sürgettek, senki nem zavart, senki nem erőltetett rám semmit. Egyszer volt, hogy felkiáltottam de akkor sem szidtak le hanem azonnal berohantak, hogy minden rendben van? Mindenről tájékoztattak, minden kérdésemre válaszoltak és minden elképzelésemet támogatták. Szerintem ha az ember felfogadja a megfelelő szemléletű orvost akivel emberileg is szimpatizál akkor nem lesz része semmilyen abúzusban de legalábbis kicsi rá az esély.
Nekem is fogadott orvosom volt, nem alázott, bizonyos időközönként rám nézett, megvizsgált hol tart a szülés. Kitolásnál batoritott mondta milyen ügyesen csinálom, hogy már látni a fejét, hogy látni a haját stb es ez nagyon nagy erőt adott.
Nem kiabáltam, de azért fel fel nyögtem a kitolasnál amikor fujtam ki a bent tartott levegőt, nem szóltak miatta.
Nem fogadott orvossal nem tudom milyen egy szülés, de gondolom ez is orvosfuggo...
1. szülésem ügyeletes orvossal és szülésznővel. Az utóbbi nagyon rendes, figyelmes, segítőkész volt, a doki már kevésbé. Este 7kor felvette a müszakot (reggel 9től vajúdtam már), majd szólt a szülésznőnek, hogy megy filmet nézni majd szóljon ha van valami, ezt ott úgy előttem. "Ez", meg hasonló jelzőkkel illetett, majd megérkezett az utolsó 5 percre, mikor már szinte kint volt a baba. Összevart, majd flegmázozt, hogy pont lemaradt a film végéről. Szülés után 1x sem láttam, varratszedéskor csak. Akkor közömbös volt, de mivel én az a megmondós fajta vagyok, elmondtam neki, hogy nem vagyok vele megelégedve, így a neki szánt borítékotnem kapja meg, inkább veszek belőle magamnak egy új telefont. Lesüttötte a fejét, én meg emelt fővel távoztam. Nemsokkal utána halottam, hogy már nem dolgozik ott.
A 2. szülésem szintén ügyeletben, a szülésznö kedves volt, pedig az ékszakai müszak végén, hajnal 5kor érkezzem 5 percesekkel. Állítólag nem is saját müszakja volt, pont valakivel cserélt, és másnap éjszaka jön is vissza. Mindezek ellenére rendes volt. Az ügyeletes doki rezidens volt, olyan semleges, bár éreztem rajta, hogy hosszú müszakja volt, és menne már haza, de mégsem flegmázott. Megérkezett a váltás. Egy újabb rezidens váltotta. Nagyon kedves, segítőkész doktornő volt, az újabb szülésznő már kicsit modorosabb, de nem kifejezetten bunkó. Műszalváltás után elfolyt a magzatvíz, igy szülőszoba. Jött az éjszakás doki, a nappalos doki, mivel mindketten rezidensek, így az osztályvezető főorvos is, ill. a szülésznők is mind ott voltak. Rendesek voltak, 1x szólt rám valaki (szerintem a kimért szülésznő), hogy ne hangoskodjak, máshová összpontosítsam az energiám. Mosolyogtak, fogták a kezem, segítettek.
Nem volt fogadott orvosom, sem szülésznőm. Ezért én kaptam elég rendesen...
Az ügyeletes orvostól (nő) "csak" fizikailag, csinált nekem egy roncs p***át. A szülésznőtől inkább lelkileg, halálra szekált és alázott kb. mindenért. Még azért is, hogy először szülőként volt képem kétségbeesett lenni vagy hogy a zuhanyzáskor a mosdóban egy fájásnál kicsit összegörnyedtem.
Volt fogadott orvosom és szülésznőm is!
Csodás érzés volt a szülésem! 40+1 re jött, burkott repesztett a dokim, végig mellettem volt úgy ahogy a szülésznőm is. Nem hagytak magamra, sőt szülés után is mellettem voltak, mindig jöttek le látogatni minket! :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!