Ti hogy viseltétek a szoptatást? Volt olyan rokonotok, aki mindenáron látni akarta?

Engem zavart nagyon, ha bámultak. Ha volt itt valaki, átmentem a másik szobába!

Amúgy nálunk max olyan volt akit nem zavart ha ott szoptattam ha nem volt más lehetőség. Ha valaki bámulni akarja, az sztem nagyon gáz és undorító....akkor sem voltak ott mikor megcsináltuk...nem értem!

Én is csak és kizárólag a gyermekem apja előtt fogok szoptatni, persze csak ha látni akarja. Nagyon bensőséges kapcsolat ez, semmihez sem fogható.

Nálam szerencsére senki nem akarta egyik gyereknél se bámulni.... Voltak helyzetek amikor mások előtt szoptattam (nem vadidegenek) azokra az esetekre is gyönyörűen takartam a pelussal mindent.

Engem nem zavar, ha nők, vagy a párom látja, ahogy szoptatok, még az apukám sem gáz, de nyilván az idegen férfiak zavarnának. Nemrég volt egy kíos szitum, elvonultam egy rendezvényről szoptatni egy totálisan kihalt zugba, persze csak diszkréten és textilpelussal is takartam magam, erre egyszercsak egy csomó ember özönlött végig a zugom mellett, irtó ciki volt...de kifejezetten amúgy senkit nem érdekelt. Sokkal jobban zavart, hogy folyton kérdezték van-e tejem, néha meg a fogzó gyerekre mondták, hogy biztos nincs tejem, mert a gyerek rágja a kezét. No ezen mindig kiakadtam.

Engem sem zavart ha a női rokonok bejöttek/jönnek, de férfi csak a párom jöhetett be. Engem is inkabb az idegelt mikor mindenji(még a szomszéd is) azt kérdezte van e elég tejem. na meg ugye amikor tömi a szájába a kezét mert álmos vagy megindult a foga (az én lanyom nem a szemét dörgöli mert szeret cicin elaludni.de halisten mar leszokott rolla mos a fogacskák kezdtek mocorogni) és aztmondjak ez a gyerek még éhes biztos keveset eszik v adtam neki(tápszert is kap mert nekem valoban nincs elég tejem) Én se kérdem ki mikor mennyit sz.rt...

volt,a foberlonk..na az gáz volt,h nem vette észre magát(amúgy jó volt a viszonyunk a nénivel)amúgy nem volt olyan,aki direktbe látni akarta...viszont engem már abszolút nem zavar,ha látnak,nyilván nem tolom az arcukba a mellemet,de nem zavar,ha pl. vki bejön a szobába..és összesen eddig cirka két és fél ev szoptatassal(két gyerek )a hátam mögött azért egy kicsit megmosolyogtat,mikor ekkora nagy szavakkal beszélnek róla,mint itt néhányan....persze meghitt meg minden,de mivel naponta min. 5-6szor csinálod,hidd el,egy idő után már egy kellemes rutin feladat lesz mfele extazis nélkül..az elején meg alig fogod várni,h valaki,aki profi,megmutassa,h hogyan is kell helyesen szoptatni,majd a alig várod,h végre elmuljon a fájdalom,amit az elején okoz...

Én nehezen viseltem a szoptatást, nem is ment, a babám sem volt túl ügyes, aluszékony is volt egy betegség miatt, így nagyon megszenvedtem. A férjem nem zavart, hogyha látta, hogy szoptatok, illetve két barátnőm előtt szoptattam még, de édesanyám előtt például nem. Nem tudom, hogy miért, de előtte kínosan éreztem magam. Ezenefelül még akkor szoptattam idegenek előtt, amikor kórházba került a fiam, és a betegfelvételen kb. 5 órát várni kellett, és ugye ennit kellett adnom neki. Ezenfelül a kórházban kellett még idegenek előtt szoptatnom, mert 4 ágyas szobába került, és a többi beteg gyerek szülei, osztálytársai stb ott voltak látogatóban. Mondjuk ott az idegességtől nem igazán tudtam szoptatni, egyszerűen nem indult be a tejleadóreflexem. Ha bárki látogatóba jött volna, és erőszakoskodott volna, hogy látni akarja, először szépen elmondtam volna, hogy ne haragudjon, de én ezt nem szeretném, ha ebből nem értett volna, akkor pedig erélyesebben. De szerencsére senkinek nem jutott eszébe, hogy ezt neki látnia kellene mindenáron.