fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Szoptatás » Küzdjek még a fejéssel, vagy...

Küzdjek még a fejéssel, vagy hagyjam? SOk tapasztalatot és véleményt várok, hogy dönteni tudjak

Figyelt kérdés
Kisfiam 9 hónapos múlt vasárnap...kb egy hete nem kell neki a cici..már volt ilyen időszak, akkor visszajött cicire, most szinte menekül...nem tudom a fejés miért nem jutott eszembe csak most, de elkezdtem....de ugye mivel egy ideje, ha szopizott is a kisfiam akkor is keveset, nagyon megcsappant a tejem...most estére nagy küszködések árán 80 ml-t tudtam lefejni 2 mellből. Olyan fura, nemrég még annyi tejem volt, hogy egy esti szopi után még 200 ml-t lefejtem, most meg csak csordogál. Vissza lehet ezt még hozni csak fejéssel?(hajnalban azért szopizik, de ott is egyre kevesebb ideig) Tápszert már nem akarok neki adni, eszik minden nap túrót, yoghurtot, tejpépet, és sokszor sajtot a főzelékében. És a cumisüveget amúgy sem ismeri, azt a kis tejet ami kijön belőlem, tanulópohárral kapja...mit tegyek...küzdjek még, vagy hagyjam, mert már nem kicsi baba?
2013. júl. 31. 20:17
 1/8 anonim ***** válasza:
A kérdést elolvastam és azt, hogy 9 hónapos. Ezek után egyböl azt is irom, hogy ne neküzdjél, ha ez neked és/vagy a babának már nem jó akkor hagyjad, már ilyenkor a szoptatásnak csak lelki okai vannak az anya számára, a gyermeknek se lelkileg se testileg nincs rá szüksége.
2013. júl. 31. 20:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 anonim ***** válasza:
100%

Szia,

az én kislányom 8 hónapos, mi is átéltük ezt 2 hete. Egy teljes hétig ordított a mellemtől és tolt el magától, csak akkor tudtam megszoptatni, ha már ki volt bukva a fáradtságtól. Én nagyon szeretném szoptatni még, így semmiképp nem akartam feladni. Én azt hiszem, küzdenék még egy kicsit, legalább reggel és este; de ha te másképp döntesz, akkor is nagyon-nagyon boldog és "büszke" anyuka lehetsz, hogy eddig szoptattad. 9 hónap nem kis idő!

Minden jót nektek!

2013. júl. 31. 21:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/8 A kérdező kommentje:
Köszönöm a kedves szavakat!! A baj az, hogy nem ez volt az első sztrájkolós időszak, ha nem küzdöttem volna már rég nem szopizott volna. Igazából nekem nagyon sok hónapig rengeteg tejem volt, mindig fejtem is, sokszor tettem mélyhűtőbe literszámra, főzelékeibe azt tettem, aztán 6-7 hónapos kora körül hagytam, hogy beálljon a kereslet-kínálat...régebben is a növekedési ugrásokkor lustább volt, ha nem ömlött a szájába, türelmetlen volt, és kevesebbet szopizott...ahogy beállt a tejem, és ráadásul rákapott a kanalazásra, egyre inkább nem volt kedve szopizni, sokszor elsimogattam félálomba nálunk és úgy adtam neki...de zat hiszem a ma este eldöntötte a kérdést. A kiszenvedett 80 ml, amitől véraláfutásos lett a mellem, annyira akartam, hogy minél több legyen, a lefolyóban landol, ugyanis a tanulópoharából sem hajlandó meginni..ezek után már nem tudok mit tenni....nagyfiú lett, és sehogy sem kell neki a tejci....hajnalban is csak azért fogadja el, mert nagyon szomjas, de ezzel úgymond nem tarthatom sakkban, hogy ez van, ha ez nem kell nem olthatod szomjadat.Sírdogáltam is, mert olyan nagyon roszz, nem gondoltam volna, hogy ennyire megvisel... :-(
2013. júl. 31. 21:30
 4/8 anonim ***** válasza:

2. válaszolód vagyok.

Igen, nagyfiad lett... :)

Kicsit sírdogálj, de aztán fel a fejjel, ezer más dolgot fogtok csinálni együtt.

Nagyon egüttérzek veled... Olyan érdekes ez a szoptatás... Én mindenféleképp akartam, de az első hetek nagyon fájdalmasak voltak, szinte minden alkalommal potyogtak a könnyeim a szopi első perceiben. Aztán néhány hónap múlva azért sírunk, mert nem akar már.

De szoptatás nélkül is lesz sok alkalmatok összebújni, majd meglátod, fogja igényelni!

2013. júl. 31. 21:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/8 A kérdező kommentje:
Persze tudom, hogy most én dramatizálom túl egy kicsit...de amúgy sem egy félős, bújós baba, bárkivel elvan, neki idegenekre is mosolyog, barátságos, nem sokszor bízom rá másra, de ha igen, soha nem hiányol, ha megjövök, sokszor észre sem veszi...ezért is fáj még jobban, hogy a szopis kötődésnek is vége, néha olyan gondolataim vannak, hogy nicns is rám igazán szüksége, anniyra elvan másokkal...nem azt akarom, hogy rajtam lógjon, csak hogy néha lássam, hogy kötődik, odabújik vagy valami...
2013. júl. 31. 22:00
 6/8 xStefix ***** válasza:

Ha a fejés számodra nagyon megterhelő és/vagy ő sem fogadja el a lefejt tejet, akkor én is inkább még arra a maradék kicsi szopira fókuszálnék. Ha ezt szeretnéd (megpróbálni) megtartani, akkor nyugodtan, finoman(!) biztasd őt a szopira, kínáld meg ill. hagyd, hogy reggel még szopizzon; de erőltetni ne erőltesd, ha ő nem akarja.

Ha egyébként meg tudod oldani, hogy elegendő tejterméket fogyasszon (persze nem megtömve), akkor emiatt sem kell aggódnod.


A belenyugvás pedig nem megy egyik napról a másikra, legyél magadhoz is türelmes, nemcsak őhozzá! Próbáld meg nyugalommal elfogadni, hogy ő talán alapból nem egy bújós típus; de ettől függetlenül biztosan rengeteg értéke van és sok örömet okoz neked. :)

Az én lányom is kicsit zárkózottabb gyerek a mai napig, pedig én 3 évig szoptattam őt.. de látod, nemcsak a szoptatás dönti ezt el. Ha ő belülről ilyen emberke, akkor így kell őt elfogadni és szeretni.

Egyébként pedig te magad is segítheted őt kinyílni magad felé: egyrészt pl. úgy, hogy nem támasztasz felé olyan (esetleg számára még megugorhatatlan) elvárásokat, hogy ragaszkodjon hozzád, szeressen téged vagy öleljen meg. Tudod, attól, mert ezeket a "felnőttes" érzelemnyilvánításokat (még) nem teszi meg, nem biztos, hogy "nem szeret" téged, sőőőt. ;) Az is lehet, hogy pár év múlva majd igazi kis majompalánta lesz, aki egész nap rajtad csüng majd. Vagy akár a közeljövőben is megeshet ilyesmi, ha eljön a szeparációs szorongás korszaka... Szóval ne gondold, hogy ami most van, az lesz örökké. A gyerekek nagyon gyorsan változnak.

Másrészt, időnként neked kell megmutatnod neki, hogyan fejezheti ki (még jobban) az érzéseit. A kötődés jelei nem mindenkinél jönnek elő maguktól/könnyen/kicsi korban, meg egyébként is, a példamutatás, mintakövetés ebben is nagyon fontos. Gondolj csak bele, sokszor nekünk felnőtteknek is mennyire nehéz kimutatni vagy elmondani az érzéseinket! Hát még egy gyereknek. Szóval ne azt várd szerintem, hogy ő öleljen, jöjjön hozzád, hanem te öleld meg őt, menj hozzá stb., ha ő is partner ebben. Persze ezt se erőltetve, hanem csak addig és úgy, ahogy mindkettőtöknek jól esik. Hidd el, hogy meg fogod találni azt a szeretetnyelvet, amit mindketten beszélni tudtok. :)

2013. aug. 1. 12:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/8 A kérdező kommentje:
Köszönöm a bíztatást....már az a kicsi szopi sincsen...hajnalban még megpróbáltam, párat szívott, de aztán sírni kezdett, mintha kérne, hogy hagyjam már...utána kapott kis vizet és már el is aludt....úgyhogy ennyi volt, nem fogom az"elvárások" miatt tovább erőltetni, egyszerűen már nem kell neki, nincs rá szüksége...amit kap tejterméket, az fedezi a 4-500 ml tejalapot, úgyhogy nem tápszerezek
2013. aug. 1. 17:49
 8/8 xStefix ***** válasza:
Akkor ennek így kell lennie. Remélem, te is hamar bele fogsz nyugodni. Csak pozitívan. :)
2013. aug. 2. 16:10
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:

Gyerekvállalás, nevelés főkategória kérdései »
Gyerekvállalás, nevelés - Szoptatás kategória kérdései »



Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!