Mi az alapja annak, hogy a tej nagy része szoptatás közben termelődik? Ha így van, szoptatás előtt miért van tele érzés, utána meg üres érzés?

Szerintem nem igazán van alapja. Esetleg a tejtermelést serkentő hormon fokozódik, de a tej nagy része nem akkor termelődik.. Gondolj csak a fejős tehenekre, őket is naponta fejik, 10 perc alatt lemegy a fejés, ha közben folyamatosan termelődne a ,,nagy része", akkor folyamatosan lehetne fejni és ne

m fogyna ki a tejük..

Szeretem az ilyen kérdéseket, én is ilyeneken agyaltam anno. :)

Az anyatej folyamatosan, 24 órában termelődik a női mellben, vélhetően részben azért, hogy a baba számára mindig készen álljon némi biztonsági tartalék, ha épp "soron kívül" szüksége lenne rá. A tejbelövellést követően különböző okokból eleinte még több tej is termelődhet, mint amennyire konkrétan szükség van. (Illetve a belövellést kísérő ödéma miatt is nagyobb, teltebb ilyenkor a cici, mint később.) A következő napokban-hetekben azonban, ahogyan a baba rendszeresen (értsd: a saját igénye szerint!) szopizik, a szervezetünk kvázi megtanulja, hogy kb. mikor és mennyi a baba szükséglete. Ez persze nem percre és grammra kimért adagokat jelent, de egy körülbelüli szintet mindenképp. Ez azért ésszerű, mert ha a testünk non-stop termelné a tejet nagyon nagy mennyiségben, az mindenképp pazarlás lenne, a Természet viszont nem pazarol, mert az nem hatékony. ;) Ezt takarja a kereslet-kínálat elve is: annyi tej termelődik, amennyire a babának szüksége van, pontosabban, amennyit rendszeresen magához vesz. Ehhez jól alkalmazkodik a testünk.

Tehát, mindig van valamennyi tej a mellünkben, ugyanakkor az adott "adag" legnagyobb része valóban szopi közben termelődik meg. Ennek a jele a szoptatás elején érezhető tejleadó-reflex, a baba ritmikus szívása-nyelése, esetleg a szopi elején a mell kismértékű térfogat-növekedése is. Ilyenkor a szopómozgás hatására egyrészt nő a prolaktin hormon szintje, ami hirtelen és nagymértékű tejtermelést okoz a tejmirigyekben. A szervezetből villámgyorsan odaáramlik a mellbe a vér, amiből a sejtek kivonják a vizet és a különböző tápanyagokat, összetevőket stb. Azaz ott és akkor gyártódik le a tejmennyiség legnagyobb része. Másrészt, beindul az oxitocin hormon működése is, ami összehúzza a mellben lévő simaizmokat, ezáltal a mellben tárolt ÉS aktuálisan megtermelt tej könnyebben kiürül. (Ez az ún. tejleadó-reflex.)

A szoptatás előtti telt-érzés leginkább az első időkre jellemző, amikor egyrészt a baba még csak szopizik, vagyis viszonylag sok anyatejet vesz magához, tehát több is van a mellben szopik között is, meg alatt is. Másrészt, a fentebb írt korai ödéma is belejátszik ebbe. Harmadrészt pedig - főleg, ha időnként picit több idő telik el két szoptatás között - a folyamatosan termelődő és tárolódó anyatej nyilván feltelítheti a melleket is. Viszont, minél tovább szoptat valaki, annál inkább azt tapasztalhatja, hogy a hónapok múlásával egyre plöttyebb, puhább marad a mell a következő szopi idejére is - de a tejmennyiséget ez nem befolyásolja negatívan. Ilyenkor csupán az történik, hogy a testünk teljesen rááll a szoptatás alatti termelésre, míg a köztes időkben szinte nullára csökken.

(Itt hadd meséljem el a saját élményem: 2,5 éves volt a lányom, amikor esti suliba mentem, kéthetente 3-4 napig voltam távol. Ekkor ő még reggel-este szopizott. Ahogy elkezdődött a tanév, eleinte még fejnem kellett, hogy ne telítődjek túl, később azonban már nem volt erre szükség: arra a pár napra, amíg nem szoptattam, teljesen leállt a mellem, de amikor hazaértem, mindig ott folytattuk, ahol előtte abbahagytuk. Az első tanévet még végig tudtam így szoptatni. - Vagyis ennyire rugalmasan is mehet a dolog!)

A szopi végére jellemző "üres" érzést is tulképp csak idézőjelesen mondhatjuk, hiszen a mell sose üres teljesen, mindig tart a termelés. Mindössze arról van szó, hogy az aktuálisan megszokott tejadag (= a köztes tárolt + a frissen termelt) a szopi végére rendszerint kiürül a mellből. Ugyanakkor, ha valaki ilyenkor is tovább szoptat ill. fej, időnként újra és újra észlelheti, hogy megint meg-megindul a tejleadás. Ez "teljesen üres" mellnél kb. 15-20 percenként szokott bekövetkezni, de ez persze csak egy átlag. Gondolom, mostanra már érted, hogy ez honnan következik.

A babák nyilván nem tudnak bármennyit szopizni, hiszen nem feneketlen az ő bendőjük sem, meghát idővel elfáradnak ők is, kemény munka a szopizás. ;) A bármennyit fejés elvileg lehetséges, pontosabban, kitartó és rendszeres fejéssel elvileg elég rendesen meg lehet növelni a tejmennyiséget. Persze ehhez még más dolgok is kellenek, de az alap az ingermennyiség növelése. De ugye arra se nagyon szokott szükség lenni, hogy valaki naponta több liter tejet fejjen vagy adjon le. (Meg azért van egy felső max. kapacitásunk is valószínűleg.)

Remélem, így már érthetőbb. :)

Kedves kérdező!

Ennek biológiai alapja van :) Valóban sok édesanya akkor gondolja úgy, hogy nem elég már a tej, amikor megszűnik a feszülés a mellében. De igazából ez azért van, mert beáll a kereslet-kínálat egyensúlya. A mell nem olyan, mint egy cumisüveg, ami kezdetben tele van, aztán kiürül. Bonyolult hormonális szabályozás alatt áll a tejtermelés. Amikor szopik a bab, egy olyan információt küld az agynak, hogy "fogy a tej, kell még termelni!" A megtermelt tej a tejleadó reflex, vagy oxitocin reflex hatására ürül. Egy szoptatás alatt ez a reflex többször is kiváltódik. Amikor hagyják a babát annyi ideig szopni, ameddig szeretne (ami nem azt jelenti, hogy egész álló nap mellen lóg), akkor azt lehet látni, hogy vannak aktívabb szakaszok, amikor hallhatóan nyel, és vannak "cumizósabb" szakaszok, amikor látszólag már "csak" komfortszopik. No ekkor küld még az agynak jelzést, hogy itt még több tejre van szükség. A szoptatás nem csak etetés, és nem csak éhség miatt szopnak a babák, sokszor "csak" biztonságért, megnyugvásért bújnak az anyához. Ezért sem érdemes mérni az adott mennyiségeket, hiszen a tej összetétele egy szopás alatt, napszakonként, a gyermek korától függően stb. változik. Amikor meghatározott időnként szopik a baba, túltelítődés alakul ki a mellben, ezért érzi a mama, hogy nagyon feszül és ezért gondolják sokan, hogy akkor van tej, a laposban pedig nincs. Holott a túltelítődés pontosan ellentétesen hat: olyan jelet küld az agynak, hogy állítsa le a tejtermelést. Ezért a legtöbb időre szoptató anyuka nem tud hosszú távon szoptatni. Persze erre is vannak kivételek, de igen ritkák, viszont az a tapasztalat, hogy pont emiatt a negatív visszacsatolás miatt kb. 4 hónapos korra csökken a tejtermelésük.

A baba képes lenne bármennyit szopni, de nem akar. Erre is voltakkutatások, hogy a kizárólag és igény szerint szoptatott babák maguk szabályozták a táplálékfelvételüket, és a rendelkezésre álló tejnek kb. a 75%-át szopták ki a mellből. Ezzel ellentétben a cumisüvegből szinte bármennyit képesek megenni, meg lehet őket konkrétan tömni. Ezek a vizsgálatok azt is kimutatták, hogy pont emiatt a szabályozás miatt a kizárólag és igén yszerint szoptatott babák között sokkal kevesebb volt később az elhízott gyermek és felnőtt. Sokat lehet ezekről olvasni, rengeteg komoly cikk van a www.szoptatasportal.hu honlapon, angol nyelvű, neves folyóíratokból idézve.