Más is depis ettől? Mindennap egyforma.

Nemcsak te vagy így. Példának okáért itt vagyok én.

Egy éves a kisfiam, és egyre nehezebben viselem, hogy nap közben csak hozzá tudok szólni. Most már játszóterezni se fogunk (jön a rossz idő). A férjem este 6kor ér haza, ő szokta látni rajtam, ha a kelleténél már jobban be vagyok fordulva.

Na, ekkor jön az, hogy leszervezzük, hogy a kisfiam anyukámnál aludjon, mi meg összejövünk egy baráti párral valamelyikünknél, esetleg elmegyünk moziba, vagy ilyesmi. Kell ez is, és ez nem azt jelenti, hogy kevésbé szeretem már a gyerekemet.

Nem tudom, mennyi idős a babád, de így egy éves kor körül azért már nem minden nap egyforma! Napról napra produkál valamit, ami új, és aminek örülni lehet, egyre gyorsabban fejlődik az értelme.

Vezess babanaplót, főzz és süss finomakat, számítógépezz, olvass, ha alszik a baba, esetleg kezdjetek el babamasszázsra, vagy ringatóra, vagy nem tudom mire járni, ha már elég idős a babád hozzá. Ott lehet ismerkedni, és ha valakivel szorosabb kapcsolat alakulna ki, meg lehet egymást látogatni, közös programokat szervezni.

Nekem is van egy szep, egeszseges 6 honapos kislanyom. Viszont neha en is magamba fordulok. A ferjem reggeltol este 8-ig dolgozik, a nagyszulok messze laknak. Minden napom ugyanugy telik. Nem tudom mas hogy birja??????

Jo, van mit csinalni egesz nap, de az embernek szuksege lenne arra, hogy neha-neha kimozduljon egyedul(nekem meg nem volt ra alkalmam, amiota megszuletett. Nagy ritkan bejutunk a varosba, persze mindenhova a babaval. Ez olyan, mint egy kirandulas :) Ilyenkor lathatok mas embereket is :)

Nem tudom otthagyni sehol a babat, igy meg az orvoshoz sem tudok eljutni.

Nagyon nehez. Sokszor olyan feleslegesnek erzem magam.