Amíg csak terhes voltál, nem volt fura gondolat maga a szoptatás?

Bennem az volt szülés előtt, hogy te jó ég, mi van, ha nemi izgalomba jövök, ha a baba elkezdi szopogatni a mellbimbóm.

Aztán megszületett, mellre tettem és mint a világ legtermészetesebb dolga, eszembe sem jutott a szexel összekötni az érzést.

Attól nem féltem, hogy mások is látják a mellem, mert sosem szoptatok nyilvánosan, itthon meg csak a férjem, vagy nők előtt szoptatok, az egyáltalán nem zavar.

Nem, inkább kíváncsi voltam rá, vajon milyen lesz majd. Persze annyiból furi volt volt, hogy na, hogy lesz képes majd az én kicsi mellem elég tejet termelni, meg nézegettem, hogy vajon hol fog kijönni belőle a tej, ilyenek. Jóvanna, egy kezdő még ilyenen is elgondolkodik. :)

De aztán már nem volt kérdés, természetes volt, tudtam, hogy mi a dolgom és ez az élet rendje. :)

A lányomat csak másfél évesen szoptattam először házon kívül (strandon), de a fiamat már születése óta. Az első pár alkalom muris volt, mert 5 kéz kellett (volna), hogy rendesen takarni tudjam magam, de aztán gyorsan belejöttem. Később már egyáltalán nem érdekelt olyankor a külvilág, csakis a fiam. Persze mindig kerestem egy eldugottabb helyet, de az, hogy ki mit gondol, amikor lát minket, abszolút nem izgatott.

A közelebbi nőrokonok előtt mindig is bátran szoptattam, ez sose feszélyezett. Bár amikor apum is egy párszor ott kolbászolt, az azért picit zavart. De miután ez csak párszor esett meg, és őt láthatóan nem zavarta, amit látott, így én se szóltam neki. Mostanság már nincs ilyen gond, mert a fiam jóideje csak totál szeparálva és csendben tud szopizni. :)

Én is azt nézegettem, hogy honnan fog kijönni... :) Aztán egyszer a bőrkeményedés reszelése közben kopogott valami a kádban... :) Na mire leesett, hogy mi az, hát percekig röhögtem, folyt a könnyem. :)

Én előre tudtam, hogy nem akarok nagy nyilvánosság előtt szoptatni.

A védőnő előtt szoptattam az elején, csak mert az első szopizások kb 20 percesek voltak, az ő látogatása meg 30-40 perc, és nem feszélyezett a személye. De pl. nem szerettem mikor anyósom 10 centire a mellemtől nézte, hogy szoptatok... :) Ráadásul a fiam is hiper-érzékeny lett a zajokra, így mindig külön vagyunk már - 11 hós.

Ha szükséges lenne, bárhol bárki előtt megszoptatnám, de mindig ügyelek rá, hogy a mi kis kuckónkban lehessünk.

No meg a mellem is nagy, tehát az egyik kezemben a baba, a másikkal a mellemet kell tartani, a harmadikkal esetleg eltakarnám a "látnivalót", a negyedikkel meg simogatnám a hátát. :)