SOS? Leszoktatás? 1 éves 4 hónapos a kisfiam, eddig igényszerint szoptattam. Éjszaka is nagyon cicis. Most mégis úgy alakult, hogy a leválasztás mellett döntöttem. Nagyon nehéz lelkileg is, fizikailag pedig pláne!

Sok ölelés és türelem.

Legyél következetes. Ne legyen olyan, hogy egyik sírásnál van cici, aztán nincs.

Az enyém is 16 hónapos, és 3 hónapos terhes vagyok. Minimum 2 éves koráig akartam szoptatni, pontosabban addig, amíg ő igényli, de olyan méhösszehúzódásaim vannak a szoptatástól, hogy kifejezetten fájdalmas már. Úgyhogy kb két hete abbahagytuk az éjszakai 2-3-4 cicizést, hát az iszonyú volt: első éjjel negyed óráig sírt, majd nagy hüppögve, hozzám bújva elaludt. Másnap már csak kétszer ébredt meg és magamhoz ölelve vissza tudtam altatni. Azóta alszik, nem kéri. Most az esti cicizéseket próbálom elsumákolni, mondom neki hogy majd reggel kap, és hogy anyának fájnak a cicijei meg a hasa. Ha nem túl nyűgös, akkor elalszik cici nélkül, de ma este pl adtam neki, mert nagyon kérte. De azt hiszem, pár hét alatt ezt is elhagyjuk. Marad az ébredés utáni és a napközbeni elalváshoz.

Egy szó mint száz: már megérti, ha mondod neki, hogy most nem kap (mert ez vagy az, indokold meg!), majd reggel/délután/este. Aztán megpróbálod elterelni a figyelmét valamivel (reggel még mielőtt eszébe jutna, gyorsan előveszel egy könyvet, vagy mentek reggelizni, stb.). És főleg, nagyon-nagyon szeresd, ölelgesd, simogasd, vigasztald, ne hagyd magára amikor amúgy is elkenődik a cicihiánytól. De szerintem ne akard mondjuk egy hét alatt lezavarni az egész folyamatot, hanem mindig egy-egy alkalmat elsummantani, hacsak nem SOS a dolog. Azt nem tudom, tejed mennyi van, ha sok, akkor mondjuk abból a szempontból is problémás lehet a gyors elválasztás.