Együtt alvás nemcsak szoptatás miatt? Sokan ellene vannak.

Én már a 4. babával alszok.

A baba mindig mellettem van,apa pedig én mellettem tehát nem kettönk közt ugy nem is szabad.

Van pár dolog amit figyelembe kell venni együttalvásnál.

[link]

Falhoz van tolva az ágy, és a lábnál lehet leszállni róla.

Így a baba alszik a afalnál, én mellette, a férjem mellettem.

Így én babázok éjjel, ha kell.

Nekem jó volt eleinte, nem kellett rohangálnom, sokszor fent volt éjjel.

Amikor éjjel többször fel kellett keni, erőm nem volt mászkálni. Így meg boldogan aludt a babám is aközelségem miatt.

Szépen lassan változott ez meg, 1 hónapos volt, amikor az első ébredésig a kiságyában aludt, utána meg már nem raktam vissza.

Ez olyan 1 körül volt.

1 évesen még egyszer mindig szopizott éjjel, akkor is ott maradt velem. Ez akkor kb. 5 fele volt.

14 hósan szokott le az éjjel evésról, azóta a kiságyában aludt, egy szó nélkül egész éjjel.

Kicsit sem bánom. Sokkal jobb, mint éjjel sétálgatni a gyerekkel, mert ordít. A lányom szó szerint sosem sírt éjjel, az evéseken kívül nem volt gond vele.

Persze az volt a végső cél, hogy a kiságyban aludjon el egyedül , és hagyjon minket pihenni, de amíg pici, nem baj szerintem, ha velünk alszik.

Most várom a második babát, és nem tervezem másképp, ha akar, velem aludthat. Persze, van egy határ, az nálam az 1 éves kkor körül volt. Most nem tudom mikor jön az el.

Én már a kórházban is összebújva aludtam a kislányommal. Imádtam vele összebújni.

Egyiknap reggel 5-kor kelt a bébim és beraktam közénk, óriási az ágyunk de én semmit nem aludtam.

Nem értem hogy tudod kialudni magadat úgy hogy veled van a baba.

Régen anyámmal is együtt aludtak nagyanyámék mert egy parasztházban sokan éltek, nem volt más lehetöség.

Nem értem mit kakpkodsz a babán. ha háton alszik akkor simán elfordítja a fejét és kijön a bukás neki. háton még egy baba sem fulladt meg.

ha kapkodod akkor 2-3 hós kora körül az kezd kialakulni benne hogy éjszaka kapkodva vagyok, és igényelni is fogja, így még 3 évesen is fel kell venned éjszaka, vagy nagy sírás révén fogod leszoktatni.

nekünk 3 hós koráig bölcsöben aludt melettem, így hallottam minden rezdülését. ha nem kaptunk volna bölcsöt akkor van olyan ágy amit a ti ágyatok mellé lehet tenni, így végül is külön de még is veletek alszik.

persze geyerk válogatja is. Az én babám soha nem igényelt olyan nagy testi kontaktust, eljátszik maga és egyedül tud aludni.

Unokatesóm 6 évese a mai napig velük alszik.

Velünk alszik a lányunk elejétől fogva most 27 hónapos de sehogy sem tudjuk rá venni hogy néha aludjon a szobájába. Kicsit néha már zavaró, mert mi is szeretnénk már kettesbe aludni a párommal. Van már neki kishúga és tartunk, hogy ha nagy lesz ő is velünk, akar majd aludni.

Én nem vagyok, elenne mert van mikor én megyek be a gyerekszobába és olyanom van hogy a kisebbik lányommal akarok aludni akkor vele alszok.

De ha megszokja a pici gyerek akkor már ott akar mindig aludni. Még pici jó de ha nagy kényelmetlen lesz mert mocorognak azért sokat, egy idő után meg már kicsi lesz az ágy.

ELeinte én is azt mondtam, hogy hú, ne.. Aztán jött apálfordulás és végül 2 és negyed évig együtt aludtunk családi ágyban. :)

Nálunk is úgy nézett ki, mint a válaszolónál: a lányom aludt a szélen, én mellette, aztán apa. A lányom oldalán volt az ágy támlája (sarokgarnitúra), úgyhogy nem tudott legurulni. Való igaz, hogy általában így biztonságosabb, mintha a szülők között aludna a baba.

A fenti ligás link is nagyon jó, de én ajánlom még neked Dr. William Sears Éjszakai gondokodás c. könyvét is! Ebben minden benne van ától cettig, amit az együttalvásról tudni érdemes.

Mi mindannyian jól jártunk az együttalvással. Apát sose zavarta, sőt, szerette, amikor reggel a lányunk alvó arcára ébredt fel (és persze én is örültem ennek:). Nekem sokkal könnyebb volt az éjjeli szoptatás, az már biztos. Ez hatalmas előnye ennek a módszernek!!! Muszájból csináltam egy ideig, hogy külön kiságy, de egy szoba, és olyat is, hogy teljesen külön volt a lányunk, de már pár nap után hulla voltam, hogy kikelni az ágyból (fázni), átcsoszogni, kivenni, szoptatni, nem elaludni, visszatenni... Vagy azonnal visszaájultam utána én is, vagy az istennek nem tudtam utána elaludni, úgy kiment az álom a szememből. Az együttalvás maga volt a megtestesült kényelem ehhez képest. :) A lányunk pedig szintén élvezte a dolgot, sőt. Sose panaszkodott, naná! :)

Ami miatt esetleg aggódhatsz, de szerintem alaptalanul:

1. Elkapatás: Az elkényeztetés nem itt kezdődik-végződik, egyáltalán, semmi köze ahhoz, hogy engeded-e a babádnak, hogy a közeledben lehessen, ha ő azt szeretné. Az elkényeztetés kifejezést teljesen máshogy kell(ene) használni, de sokan sajnos összemossák a dolgokat.

2. Biztonság: Ha odafigyelsz néhány alapvető és egyértelmű dologra (lásd a linkeket), akkor egyáltalán nem fogod "veszélyeztetni" a babádat, sőt!

3. Megszokás: Valószínűleg tetszeni fog a babádnak és hamar megszokja, hogy együtt alszol vele, idővel ragaszkodhat is hozzá. De biztos, hogy ez alapból hatalmas baj? Nem hiszem. Sokan riogatnak azzal, hogy ha rászoktatod, soha többet nem fog onnan kikerülni és jaj a házaséletnek... Nemtom, akkor biztos én is az (egyébként számottevő) különleges ember közé tartozom, akik minden különösebb gond nélkül átváltottak anno az együttből a különre. - Persze itt is van jónéhány tipp, amire érdemes odafigyelni; de ezek mellett egyáltalán nem lehetetlen! Gyanítom, hogy aki megrögzött külön-párti, az nem is nagyon próbálta még ezt a megoldást, vagy lehet, hogy nem egészen jól csainálta és a csalódása után lett az ellenzője.

Szerintem olyan jó, a babával aludni, olyan jó amikor felébredsz és ö ott szuszog melletted édes aranyosan :D

Nekem már hiányozna! Vársz rá, hogy megfoganjon.. vársz rá hogy megszülessen és akkor külön alszik egy kiságyba!

Hát nem! Ki kell használni minden egyes percet, amit még együtt lehet aludni vele, mert olyan hamar felnőnek, és a végén a mama fejéhez vágják majd.. hogy nem aluszom a nagyágyba mert égő, és ciki :D