Le kellene szoktatnom az éjszakai szopiról? Vagy egyszer tényleg leszokik magától?

A fogzás, főleg a nagyőrlők, elég komolyan meg tudják keseríteni az életet. Nálunk pl. ilyenkor pár napig 2-3 órákat is fenn voltunk éjjel (bár nappal semmi gond nem volt). Már a szopi sem segített, hanem a kimerüléstől aludtunk el mindketten hajnalban... -> Szóval az első tanácsom az, hogy a fogzás "aktív" ideje alatt - főleg, ha a lányod ilyenkor kiemelten igényli a szopit - inkább ne kezdd el az elválasztást, mert most nagy szüksége van rá(d).

A fogzás időszaka egyébként 2-3 éves kor között fejeződik be: ha szükséges, esetleg gondolkodj el azon, hogy van-e türelmed kivárni, amíg lezajlik az egész, és addig, ha a lányodnak igénye van rá, éjjel is megszoptatni? (Persze csak emiatt nem feltétlenül kell tovább szoptatni, ez egyetlen szempont, de azért leírtam.)

Ami nekem még eszembe jut, ill. amin elgondolkodnék:

Én elválaszTÓDás-párti vagyok, úgyhogy nem szoktam hirtelen dolgokat csinálni.

Az első kérdés: a lányodnak vajon miért van szüksége az éjjeli szopira? Hogy látod, valós igénye van még erre, vagy lehet, hogy már nem lenne rá szüksége? - De vigyázz! Szándékosan nem szokást írtam, mert az tutibiztos, hogy szokásává is vált már az éjjeli kelés, hozzászokott ehhez. De a szokás nem egyenlő azonnal a rossz szokással! Én nem nagyon szeretm itt a rossz szót használni, mert úgy látom, hogy csak az esetek nagyon kis százalékában van szó ilyesmiről: amikor a gyereknek se fizikális, se lelki szükségletkielégítést már nem nyújt a szopizás. - És ezt megítélni még az anyukáknak sem mindig egyszerű! Az biztos, hogy a "megszokott" gyerek is VALAMIÉRT felkel éjjel szopizni; azt kéne minél pontosabban tudni, hogy miért.

Ennek fényében jobban láthatnád, hogy a lányod számára vajon mi lenne a jobb választás.

A másik pedig nyilván te vagy: te mit gondolsz, téged mennyire zavar ez, ha zavar? Meddig csinálnád még ezt? Mit gondolsz?

(Itt megjegyzem, örülök, hogy azt írod, egy hajszállal a lányod érdeke az elsődlegesebb. Én is így gondolkodom.:)

És hogy később nehezebb lesz-e abbahagyni? Ez szerintem abszolút attól függ, hogy MIKOR történik meg az elválaszTÓDás ;) és hogy HOGYAN!

Azaz, hogy mennyire vagy képes a lányod jelzéseit figyelembe venni, miközben a saját (és esetleg a család) igényeit is erősíteni próbálod. Magyarul, össze kell valahogy hangolnod a kettőt.

Leírom neked a saját példámat, bár ez nem az éjjeli szopira vonatkozik, hanem egyáltalán a szopik nappali elhagyására (de hasonló az elgondolás):

Minden egyes esetben, amikor felmerült bennem, hogy talán ideje lenne kiváltani vagy később elhagyni egyet-egyet, legelőször is megnéztem, hogy melyik szopi lenne az, amelyik láthatóan a legkevésbé fontos (mert ennek az elhagyása lesz valószínűleg a legkönnyebb). Ezután néhány napig kísérleteztem vele. Ha úgy nézett ki, hogy a lányomat nem zavarja a dolog, akkor hurrá, onnantól ezt az új rendszert igyekeztem erősíteni. Ha viszont ellenkezett (pl. a napi 4. szopi elhagyásánál), akkor ráhagytam, és pár héttel később újra megpróbáltam. Így ezt a 4.-et csak 3 hónappal az első kísérlet után tudtuk elhagyni, addigra láttam a lányomon, hogy már nincs rá szüksége.

Ezeknél a próbáknál viszont fontosnak tartom, hogy a gyerek ne érezze, hogy direkte megvonják tőle a szopit, ne legyél erőszakos vagy hajthatatlan! Különben várható, hogy még pont az ellenkezőjét fogod vele elérni... Ha a lányod egyértelműen jelzi, hogy neki fontos a dolog, akkor jobban megéri inkább hagyni. De időnként persze meg-meg lehet próbálni.

Szerintem talán így a legcélszerűbb csinálni.