Miért baj, ha valaki küzd a sikeres szoptatásért?

Rengeteg ilyet olvasok... Hogy valakinek nehezen indult a szoptatás, meg kellett küzdenie azért, hogy legyen teje, meg kellett küzdeni mellgyulladással, sebes bimbóval stb. De ahelyett, hogy feladta volna, megküzdött az akadályokkal, és sikerrel járt, anyatejjel tudja/tudta táplálni a gyerekét.

Erre mindenhol olyan kommentekbe futok, hogy a francnak szenvedtél, adtál volna inkább tápszert. Meg minek kell mártírkodni, tápszeren is felnő az a gyerek.

Engem nem érint személyesen a téma, nekem teljesen mindegy, ki mivel táplálja a gyerekét, csak sokadszorra futok bele ilyenekbe neten, és egyszerűen nem értem... Mintha a tápszeresek csak önigazolást akarnának keresni, hogy jól döntöttek, hogy nem küzdöttek meg, hanem hamar feladták...

Ismétlem: semmi bajom azzal, ha valaki a tápszert választja, akár meggyőződésből, akár kényszerből. A hozzáállást nem értem, amiért a szoptatós anyukákat piszkálják.