Ha babas vagyok akkor abba kell hagynom a szoptatast akkor is ha nem hagyom meg a babamat?

Biztos nem lenne más segítséged? Ha rokon nem, akkor barátnő vagy szomszéd, akiben megbízol és rá tudnád hagyni a nagyobbat?

Egyébként megértem az aggodalmad, hiszen a nagy is még elég kicsi.. De én pont azt tapasztalom, hogy azok a dolgok szoktak gyakrabban megtörténni, amikre az ember nagyon rágörcsöl, mert kvázi bevonzza, hívja őket. Önbeteljesítő jóslatok, tudod.

Szóval értem, hogy nagyon aggódsz a jövőtök miatt, de az lenne a jobb, ha ez nem félelmet keltene benned, hanem pont ellenkezőleg, erőt meríthetnél belőle! Pláne azért, mert lehet, hogy nemsokára már két gyerkőc lesz a gondjaidra bízva.. Most lenne igazán nagy szükséged önmagadra, a hitedre, önbizalmadra, bátorságodra, hogy megmutasd, megy ez így is! Ehhez pedig jó segítség lenne, ha pozitív képeket ültetnél el a fejedben, azokra fókuszálnál, hogy jobb irányba haladhasson az életed.

(Nem vagyok jós vagy ilyesmi:), de az biztos, hogy én hiszek az önszuggeszcióban, abban, hogy az ember képes jó vagy rossz irányba vinni a saját sorsát, ilyen értelemben is.)

Kívánom neked, hogy meg tudd hozni a legjobb döntést, amikor kell! :)

(A pocirúgás miatt se aggódj szerintem, a pindurik többet kibírnak odabent, mint mi idekint. ;)

3 hónapos babával tényleg nem könnyű.De gondold meg...Én, ha a lányomra nézek, látom a másikat is a pocakban, tudom, hogy él, mozog, már dobog a szíve...

Biztos felelőtlenség, de nem tudnám elvetetni, majd valahogy megleszünk.

Az én lányom két éves és folyton lóg rajtam.Én meg hulla vagyok, és folyton hányingerem van.:)

Aki megtartja.