Másodjára jobban akarom csinálni, min változtassak?

Én a növekedési ugrás előtt 3 napig fejtem az etetések között, így addigra kicsit több volt a tejem. Azt az egy napot meg át kell vészelni táp nélkül. Nehéz, de legalább tudod, h csak egy nap.

Amúgy a fél év szerintem tök jó.

Én nagyon készültem a szoptatásra, ezért (tudom, nem vagyok normális) rögtön az első naptól kezdve kifejtem szoptatás után azt a mellemet, amelyikből a fiam evett. Amikor már két mellből szopizott, akkor szopi után azonnal kifejtem azt a mellemet, amelyikből először evett (amit elvileg teljesen kiürített), a kővetkező szopinál pedig arra a mellemre tettem, amelyikből az előző evést befejezte. Így, ha esetleg hagyott is benne valamennyit, azt vagy kifejtem, vagy a következőnél ki is szívta, ezzel azt üzenve a testemnek, hogy nem elég, még több kell, még több inger éri a mellem. Nekem ez bevált. Az első 3 hónapban valójában szoptattam és fejtem, persze egy idő után a szopik és a fejések ideje lerövidült, ahogy mindketten gyakorlottabbak lettünk.

Így sok tejem volt, persze, a növekedési ugrásokat még így is megéreztem, de nem volt kétségbeejtő. Tápszert sosem kapott. Másfél éves koráig szopizott.

Aztán a második babámbál, a kislányomnál már nagyon tudta a testem a dolgát, Nála már nem fejtem, hanem sűrűn etettem, be is jött, Ő egyévesen választotta el magát úgy, hogy utána még hetekig csökkentő fejéseket alkalmaztam (épp csak annyot fejtem ki, hogy elkerüljem a mellgyuszit), annyi tejem volt Vele is.

Most várjuk a harmadik babánkat, készülök fejben nagyon a szopira, és ugyanígy fogom csinálni.

Kedves 8-as!

Az elején mindenfélét hall az ember, én is hallottam a környezetemben olyanokat, hogy sok-sok szénhidrátot kell enni, az egyik anyuka a sok fehér lisztből készült pékárura esküdött. Próbáltam, mintha használt is volna, de nem éreztem jól magam a sok kenyértől.

Aztán kaptam a tanácsot, hogy igyam rengeteget, én ezt annyira komolyan vettem, hogy literszámra ittam a vizet. Aztán egyszer csak valaki figyelmeztetett, hogy a sok folyadékbevitel a visszájára fordulhat...szval teljesen összezavarodtam.

Úgy döntöttem, eszem, ami jól esik, természetesen próbálkoztam kiegyensúlyozottan táplálkozni. Nem vittem túlzásba semmit, vízből bőven elég volt a kb. 2,5 liter per nap. Ami nagyon jól esett (és szinte tejcsárda lettem utána), az a leves, rengeteg, tartalmas levest ettem, de kívántam is őket (húsleves, zöldségleves sok zöldséggel, krémlevesek), ezek bejöttek.

Szval nem ettem többet, inkább kísérleteztem, mi milyen hatással van a tejmennyiségemre, aztán ösztönösen azt ettem, ami jól esett. Az biztos, hogy tudatosítottam magamban, hogy nem az első gyerekem szoptatása lesz az az időszak, amikor leadom a még fent ragadt kilókat. Nem görcsöltem a kilóimon (kb. 5 kiló súlyfeleslegről van szó egyébként), nem sportoltam aktívan addig, amíg a kisfiam már stabilan evett sokfélét (olyan 10 hónapos lehetett, amikor azt éreztem, hogy már nem központi az anyatej).

Ami viszont nagyon hangsúlyos volt, és egyértelműen hatott a tejemre, az a pihenés volt. Ha nem pihentem, kínlódtunk a szopival, ehettem mellé bármit. Ha aludtam a kisfiammal, akár napi többször, amikor Ő húnyt egyet, rengeteg tejem volt. Így rászoktattam magam arra, hogy az Ő pihiideje az én pihenőidőm is. Nem érdekelt a házimunka, aludtam Vele együtt (amúgyis szopizott éjjelente is, szval nem sokat aludtam egyhuzamban az első egy évben, jól estek a nappali pihenők).

Meg még valami: az éjjeli szoptatások is nagyon turbózták a tejem mennyiségét. A kisfiammal aludtam egészen addig, amíg el nem választotta magát (másfél évesen), éjjelente annyit szopizott, amennyit akart, reggelre mindig rengeteg tejem lett. Ja, és nappal is engedtem komfortszopizni, amíg olyan pici volt, hogy igényelte a cumizást a mellemen. Sokszor úgy aludt napközben, hogy belealudt a komfortszopiba.

Szval: kiegyensúlyozott táplálkozás, sok folyadék (de nem sok liter naponta), rengeteg pihenés/alvás, fejés szopim után az első időszakban, valamint éjjeli szoptatás és komfortszopi. Nekem ezek jöttek be, ha úgy végiggondolom.

És nem lett matricagyerekem. Most 6,5 éves iskolás nagyfiú a fiam, egy igazi önbizalombomba!