Minden nő tud (na) szoptatni?

Nálunk a fiamnál tápszert nyomtak a szájába cumisüvegből és cumit. amikor a kórházban szoptattam 20 percnél már vették el a babát elsö nap, utána meg merni kellett vinni szopik után

Nagyon megmaradt bennem, hogy volt ott a kórházba 1 alkalom amikor 40-60 percet volt mellen és a csecsemős üvöltött velem, hogy hogyan is merészelem ennyit szoptatni a babám.. Úgy mentünk haza, hogy 90%-ban tápszeres. Cicit nem fogadta el érthető módon ezek után. Annyi anyatejet kapott amennyit csak fejni tudtam neki. 2 hónapig volt annyi tejem, hogy csak pótlás kelljen neki.

Most a lányomnál megtiltottam, hogy tápszert adjanak neki. Kórházban belövellt a tejem, hazamenetel előtti nap 20ml hazaengedés napján 20-30ml szopizott. Azóta igaz kell tápszer, de nem mindig. 40-50ml anyatej és max 30ml tápszer kell neki. Hozzá kell tennem, hogy szerencsére a csecsemősök 90%-ban lecserélődtek és a helyes mellre tételt is megtanították. Most jobb napokon még a fagyasztóba is tudok tenni tejet annyi van. 😊 az első s.o.s császár volt mert nem tágultan és leesett a fiam szívverése, lányomnál program császár volt, de csak mert túlhordtam. Ha megindult volna magától akkor hagyták volna természetes úton megszületni.

Előző, én írtam korábban, nálunk az anyafüggés vsz azért is van, mert Apja vàltott műszakol, van hogy 2 èjjelt van itthon, nappal meg alvónapjai vannak. Szóval alapból én keltem hozzá meg én is vagyok vele és segítségünk nincs.

Nem vitából írom, csak pontosítom amit korábban írtam. Ettől függetlenül azzal viccelek néha, hogy a cicizés a legdurvább drog, ami létezik...

Míg nem volt gyerekem, én azt gondoltam ha lesz tejem, az tök jó. Ha nem, az sem baj. Meg kell mondjam nem sokat kutakodtam a témában, de nekem volt egy mellfejlődési rendellenességem, amit egy plasztikai műtéttel oldottak meg. Ez a születési rendellenesség eredményez egy csúnya formâjú mellett, és bizonytalan számú tejmirigyet tartalmaz, amelyek nem is biztos, hogy működnek. Na mindenesetre a formát korrigálni lehetett implantátummal, természetesen az implantátum nem zavarja amúgy a szoptatást akkor sem ha felvarrják a megereszkedő mellett. Nem részletezem.

Aztán nekem jött egy életmentő császármetszes hetekkel a kiírt időpont előtt. Pár órával később már volt is tejem. Két hétig fejtem az inkubátorban fekvő fiamnak az anyatejet, aki amúgy jól volt, csak híznia kellett. Nekem a kórházban bták el... Nem engedték, hogy szoptassam, akkor sem mikor már velem volt kiskocsin. Mert jaj anyuka nem szabad, elfárad stb... És bár csak 3 hetet voltunk bent, mire hazajöttünk szinte teljesen elapadt a tejem. Aztán jött a védőnő, hogy jaj ilyen mellel nem lehet szoptatni. Pedig a kórházban néha sutyiban mellre tettem, és olyan szívó ereje volt hogy a hátamig éreztem. Nagyon ügyes volt, minden ösztönöm azt súgta tegyem mellre és ne hallgassak senkire. De ott vagy megtörten egy koraszülés traumâjával egy alig 2 kilós babával, közben szakemberek hada vesz körbe és mind ugyanazt fújja. Első babásként hittem nekik. Rettegtem hogy miattam veszít majd a súlyâból, mert erőltetem a szopit és kerülünk vissza a kórházba. És csak néha tettem mellre, ahányszor a védőnő javasolta. Hamar beállt a cumizavar és a kevéske tejemnek is annyi volt. Pedig fejtem éjjel nappal, de a trauma, a stressz, a nem alvás és a sok okos szakember együttesen meghozta az eredményt. 2,5 hónapos korára teljesen tápszeres lett. Nagyon nehezen dolgoztam fel. Ez volt a budapesti János kórház, csak hogy neve is legyen a gyereknek. Míg más kórházakban azon vannak hogy a korababák nem simán anyatejesen, de magabiztos szopizassal térjenek haza..

Ha vállalnék másodikat (nem hiszem, hogy fogok), akkor már sokkal okosabb lennék és csinálnám, ahogy az ösztöneim diktálják és biztos felkeresnék egy szoptatási tanácsadót is.

Szóval én aki tök lazán állt a kérdéshez gyerek nélkül, gyerekkel már vért izzadtam hogy ne apodjon el a tejem. Még akkor is fejtem mikor alkalmanként már csak 5 mili jött le, és a fiam már 120 ml-t evett egy étkezésre.

Azt is látom, hogy én hol hibáztam. De a legnagyobb ludas pont a kórház, mindez 2018-ban. Ott ahol a legtöbb segítséget kellett volna kapnom.