Tapasztalt valaki olyat, hogy egy gyermek úgy vezeti le a stresszt, hogy esténként, (önálló) zuhanyzás után rápisil a törölközőre?
Nem azt mondtam, hogy dicsérd meg. De ha az a tipp, hogy stressz miatt, lelki okokból pisil be, mert túlságosan frusztrált, és ezt még tetézed azzal, hogy undorítónak titulálod a viselkedését, akkor azzal nem hogy nem segítesz, de még rontasz a problémán. Ha a törülközőre pisil, ergo rejti a tevékenységet, az már azt jelenti, hogy szégyelli az egészet, vagyis még inkább frusztráltabb.
Ha éjszaka ágyba pisilne, akkor abban altatnád utána, mert te nem mosol minden nap? Bocs, de ez rossz érv.
Mellesleg szimplán lehet fiziológiai dolog is a háttérben, erre megint csak nem az a megoldás, hogy ne pisilj mert nem szabad és fúj, hanem akkor lehetőséget kell adni rá, hogy "szabályosan" és "megengedetten" végezze el a dolgát. Ha az sem segít, akkor meg nyilván kivizsgálás.
Kedves pedagógus néni!
Ez a kérdés nem is a te gyereked iránti aggódásról, hanem a te egódról szól. Kíváncsi vagyok, mit tanultál te az egyetemen, ha a legalapvetőbb gyermek-lélektannal sem vagy tisztában, félvállról mellékesen megjegyzed, hogy ja igen, az egyik tanítónő ki nem állhatja a gyereket, de ezt oldja meg szépen a gyerek kevésbé "undorító" módon. Kit érdekel, ha neki nincs rendben a lelke, csak neked ne kelljen mosni.
Ráadásul egy törölközőt használsz a gyerekkel? Fúj. Remélem, közös a WC papír is, hogy spórolj.
Ilyen pedagógus inkább ne tanítsa az én gyerekemet, ha a sajátjával szemben ennyire empatikus. Még a sulit is elkerülöm, ahol tanítasz...
Nem kell a szülőnek győzni a saját gyerekével szemben.Nem kell mindig felülkerekedni.
SZERETET a megfelelő szó. Ha szeretem, észreveszem ha valami bántja, ha furcsán viselkedik, főleg ilyen kicsi, megpróbálom kedvesen, segítőkészen megtudni, mi az oka?
Én biztos harcba szállnék a kedves napközis tanítóval! Egy ilyen ne tanítson, aki az elsős gyerek kedvét már az első napokban elveszi az iskolától!Ha másképp nem menne, beszélnék az igazgatóval, vagy vinném másik osztályba, esetleg iskolába a gyereket. A tanító már teljesen leírta, mire lehet ezután számítani nála? A gyerekeinket nekünk szülőknek meg kell védeni.
De hogy védené meg egy ilyen szülő, aki maga is úgy lehordja a 6 éves gyerekét egy tünet miatt, hogy az elsírja magát és szégyenérzetet kelt benne?
Kíváncsi lennék, anyuka mindig tökéletes? Mindig jól cselekszik? Pedig már ő tudhatná, hiszen felnőtt.
Szintén pedagógus vagyok, de sokszor szégyellem már.
Én meg úgy vagyok vele, hogy a szeretet nem csak babusgatást jelent. A szeretet azt jelenti, hogy jót akarok neki, és néha azzal akarok jót neki, hogy tudatosítom benne, hogy ez a húzás nem volt jó. És ha ez sírással jár, akkor azzal jár. Azt gondolom jobb, ha most sírt egyet, és megjegyezte, mintha húsz év múlva beírna a gyakorikérdésekre, hogy "Elhagyott a barátnőm, mert rávizeltem a törölközőre, pedig ugye ez nem is gáz annyira, nyugtassatok meg".
De, az. 6 évesen is az. És oké, minden 6 éves más és más, vannak akik jóval érettebbek az enyémnél, és vannak akik nem. Van aki ezt megérti, elnézi, és van aki nem, a saját 6 évesének. Ez egyéni nevelés és alkat kérdése.
De nem is szeretném, ha nevelési tanácsadásba menne el a kérdés, mert nem arról szólt - pszichológiai szempontból kérdeztem, hogy van-e ilyen stresszlevezetés, és erre pedig már az elején fény derült.
Azzal sem értek egyet, hogy az embernek meg kell védenie a gyerekét. A manapság elég ellenséges tanár-szülő viszony pont ebből a felfogásból nőtte ki magát, hogy az én gyerekemet mindenki mástól meg kell védeni. Pedig mi más lenne fontosabb, mint a jó tanár-szülői viszony, ahol mindkét felnőtt egy oldalon áll, nem egymással szemben, egymást szidva, és egymást kiegészítve nevelik a gyermeket.
Részemről az eszmecserét be is fejezném, mert már választ kaptam a kérdésemre, köszönöm :)
Majd megnézheted magad mondjuk 10 év múlva, ha kamasz lesz. Nos akkor még a legnagyobb szeretetben felnőtt gyerek is félvállról veszi a szüleit, de a tied még jobban.
Aztán megnézheted 20, 30 év múlva.Nem fog szeretni, nem fogja a gyerekeit rád bízni, nem fog menni hozzád csak kényszerből.Ösztönösen visszadja azt, amit tőled kapott gyermekkorában.Akkor már bánhatod. A gyerekkor elmúlik, amit vétünk ellenük, már soha nem tehetjük jóvá.
Mindenki visszakapja egyszer....
Bár a hihetetlen makacsság és önfejűség,érzéketlenség miatt írhatunk neki bármit. De akkor miért is kért tanácsot ha ilyen okos?
Nektek mi a f_sz bajotok van???
1. Itt mindenki csak annyi törülközőt tart ahányan vannak a családban? Nálunk 3unkra van 5 törülköző, és ami ennél is durvább: van a mosdó mellett két kisebb, amibe a kezünket töröljük!
2. Nálatok teljesen természetes dolog, hogy fogtok egy törülközőt, amire ráhugyoztok, és utána visszateszitek a helyére?! Ezt most válaszolja meg magának mindenki! Na? Ugye, hogy nem?
3. Közös wc papír? Nem galambom, mindenkinek névre szóló tekercse van...
Ez igen is undorító dolog! Ahogy undorító dolog a földről felvett dolgokat a szánkba venni, állati ürüléket fogdosni, megenni az asztal lapjára ragasztott rágót is, stb. Ezt is mind megtanultuk már gyerekként.
A Kérdező is tudja, hogy itt valami nem oké, azért is jött ide, hogy megbeszélje a tapasztalabbakkal a problémát, és tanácsot kérjen. Én érzem az aggodalmát,szereti is a kisfiát, nyilván, ezért is szeretné megoldani a gondot! Eszem megáll, hogy milyen válaszokat lehet itt olvasni néha... Pedig ez alapjában egy tök jó kategória, ahol az ittlévők igyekeznek segíteni egymásnak.
A többiektől pedig szeretettel várom a lepontozást.... Pff...
6 éves gyerekről van szó, kérdező azt kérdezte, mit csináljon ha így vezeti le a stresszt!
Már az nem tök normális, ha titokban kell neki ilyen dologgal levezetni a stresszt,mert nem tudja még hogy kell! És segítség helyett ordibálást kap, amitől még stresszesebb lesz.
Az lenne a normális anyai magatartás, ha észrevenné ha stresszes a 6 éves, és kedvesen leülne vele, és szeretettel megpróbálná megtudni, mi a baja? És ha megtudta, segítene neki, hogy oldja a feszültségét. Nem ordítani rá.
Mondjuk így: Kisfiam, tudod hogy én mindenben segítek neked, és bármit csinálsz, nem haragszok érte, de ez nem jó dolog hogy rápisilsz a törölközőre. Mondd el mi bánt, és megpróbáljuk megoldani együtt.
Vagy hasonló szöveg.
A gyerek sírt az eset után, és nem nevetett azon, milyen rosszat tett!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!