Feszegeti a határokat a kisfiam. Hogyan fegyelmezzem?
Keteves kisfiam folyamatosan feszegeti a hatarokat, semmifele tiltas nem hasznal. Sot, ha valamire megkerem, hogy ne csinalja, csak azert is csinalja. Pl allandoan a hintak korul motorozik. Megmondom neki, hogy a kovetkezo alkalommal beultetem a babakocsiba, meg is teszem, de legkozebb ( masnap ) megint ott szaguldozik korbe-korbe. Allandoan sarazik, az osszes ruhaja es cipoje saros, de ezt mostanaban megengedem, mert nyar van. De neki nem eleg a tapicskolas, beleul, majd belefekszik a sarba es lefetyeli!
A kajat elpöccintgeti, a vizet kionti, minden alkalommal.
Hogyan fegyelmezzem?
Koszi a valaszokat!
Ez jo otlet, de sok esetben nem lehet partnerkent kezelni oket, mert gyerekek. En azt szoktam csinalni, hogy -ahogy irod - bizonyos dolgokban donthet. Pl fel akarja venni a csikos pulcsijat, akkor raadom, egyszer 3 csikos pulcsit akart felvenni, hat engedtunk neki, 28 fok volt, egesz este azokban izzadt, mi meg nevettunk rajta. De latszik rajta, hogy boldog mikor felveheti a csikos pulcsit. Ha reggelihez almale helyett tejet ker, akkor nem csinalok belole ugyet, megkapja a tejet, de harmadik, meg negyedikfele innivalot mar nem adok neki. De vannak helyzetek, amikor nem donthet a gyerek, pl abban, hogy hol szabad motorozni.
En azt hittem, hogy majd egyre tobb turelmem lesz a gyerekemhez, de ra kellett jonnom, hogy egyre kevesebb van. Ezt nyilvan o is erzi, emiatt pedig nagyon szomoru vagyok, csalodtam magamban. Gyakran aprosagok miatt is raformedek, pl tizedjere tapos a labamra.
Nagyon faraszto az orokos dacolas!
A partnere-tanácsadós doki vagyok. Na... Leegyszerűsítve ez a dolog azért van, mert a gyerek mindent magának akar. És azonnal. Egyfajta gyermekkorban teljesen normális egoizmus ez, akármilyen csúnyán hangzik, így van. Tehát mivel érzelmi szinten probléma ez, ezért a racionális(ésszerű) érvekre NEM FOG hallgatni.
Tehát én a lábamra taposós sztorit a következőképpen oldanám meg: Letérdelnék hozzá, megölelném, és elmondanám neki, hogy "Figyelj, kicsim. Tudod, amit csinálsz, az anyunak fáj. Azt szeretném, hogy ha azt akarod, hogy figeljek rád, megérintenéd a kezem (vagy akármi, de GYENGÉD közlés). Megígéred ezt nekem?"
Mondjuk férfi vagyok, de nem ez a lényeg. Nagyon fontos, hogy tagadószót ne használj, mert a dac miatt úgyis csinálni fogja. Amikor pocsolyába akar mondjuk lépni, akkor is valószínűleg hatástalan lesz a "Nehogy belelépj."
Helyette érdemes inkább olyan módon, hogy "Kicsim, szeretném, ha most idejönnél hozzám."
Kedves utolsó válaszolónak meg mondanám, hogy az ítélkezést hagyjuk másra. Bizonyára új neki a helyzet, és még ha tudja is, mit kellene tennie, senki nem mondja neki, hogy "igen, ez így helyes" vagy "nem, ez így nem helyes". Én nem ítélem meg ezt az édesanyát. Tehetetlennek érzi magát, és ezt a gyermeke érzi. Ha folyamatában ezt hangsúlyozzuk, akkor tehetetlen is lesz. Többet ártasz ezzel a ritka meggondolatlan dumával, mint egy tanáccsal.
A motoros dolgot én a következő módon próbálnám megoldani: "Kicsim, kérlek gyere ide." Tegyük föl, odajön. Ha nem, fel lehet kapni, nem olyan nagy még.
"Amikor a hinta körül motorozol, akkor megsérülhetsz." vagy "Amikor a hinta körül motorozol, akkor anyunak egész este mosnia kell. Ez pedig rossz neki." Csak szépen, egyszerűen, de egyértelműen.
Amikor hisztizik, akkor a legjobb alkalom belevinni az ésszerűséget is a lelkébe: "Miért vagy mérges?"
És ha a fene fenét eszik, ki kell vele mondatni, hogy azért, mert felhúzta, hogy nem engedtél meg xy dolgot. Aztán jöhet a megölelés, puszi, és mikor megnyugodott, el lehet mondani, miért nem engeded, és nagyon fontos: MEGKÖSZÖNNI, hogy hallgatott rád. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!